A munkavállalónak biztosított Budapest-bérlet adózása az esetek nagy részében adómentes lehet, és a munkáltató juttatásként támogathatja ezzel a dolgozókat. Vannak azonban olyan helyzetek, amikor nem biztosítottak a feltételek és adózni kell utánuk, mintha rendes fizetésről lenne szó.

A Nemzeti Adó- és Vámhivetel közzétette ennek egyértelműsítését a honlapján, amely alapján nem adóköteles ez a támogatás, egyrész ha: a munkavállaló nem munkába járáshoz használja, hanem a napi munkájához van rá szüksége. Ilyen munkakör lehet például a kézbesítő, szociális gondozó vagy a helyi ellenőrzést végző revizor. Az adómentes juttatás feltétele az is, hogy a munkavállaló napi gyakorisággal a munkáltató székhelyén, telephelyén kívül végezze tevékenységét, és ez a munkaköri leírásában is egyértelműen szerepeljen.

Kapcsolódó

De akkor sem kell utána az állam felé fizetni, ha a munkába járáshoz biztosított Budapest-bérletet olyan kapja, aki nem rendelkezik budapesti lakóhellyel, de a munkahely sem Budapesten van, és az érintett dolgozónak a munkába járáshoz a fővárosban is át kell szállnia, és az átszálláshoz helyi tömegközlekedési eszközt is igénybe kell vennie.

Ilyen esetekben a Budapest-bérlet megtérítése, legyen az a bérlet árának 86 százaléka vagy akár teljes egésze, nem számít adóköteles jövedelemnek.

.Adóköteles viszont a munkába járáshoz biztosított szelvény Budapesten belüli utazáshoz, ha a munkavállaló lakhelye és munkahelye is Budapesten van, és csak a városon belül utazik munkába és vissza.

Ebben az esetben a neki biztosított bérlet ára munkaviszonyból származó jövedelemként lesz adóköteles.

Érdekesség, hogy béren kívüli juttatásként kérhetnek BKV-bérletet az országgyűlési képviselők.