Halasi Zoltán kiemelte, első lépésben jövőre azt szeretnék, ha a vasúttársaság minden munkavállalójának a Versenyszféra és a Kormány Állandó Konzultációs Fórum (VKSZ) keretein belül megszülető országos szintű garantált szakmunkás bérminimum-emelés mértékével megegyező fizetésemelést biztosítanának.

A VDSzSz Szolidaritás elnöke hozzátette, a vasúti munkahelyek megőrzése érdekében 2018-ig további 30 százalékos béremelésre van még szükség. Halasi ezt azzal indokolta, hogy a kormány által bejelentett szakmunkás bérminimumra vonatkozó béremelési javaslat a VKF-en előterjesztett formában a vasútnál foglalkoztatott 38 ezer munkavállalóból 18 ezret érintene.

Amennyiben a vasúttársaságnál csak a bérminimum emelkedne, akkor a fizetések összecsúsznának. Ennek pedig súlyos következményei lehetnek: a cég szinte összes alkalmazottja garantált bérminimumon lenne foglalkoztatva, így magasan képzett szakemberek hagyhatják el a vállalatot - vélte a szakszervezeti vezető.

Halasi szerint a bérek összetorlódásának az elkerüléséhez a társaságnak egy olyan bér és besorolási rendszert kell kialakítania, amelyet nem borít fel a minimálbér, illetve a szakmunkás bérminimum emelése minden évben.

A VDSzSz Szolidaritás elnöke kifejtette: a 3 szakszervezet, amely lefedi a MÁV-csoport munkavállalóinak 90 százalékát, együtt kíván fellépni a bértárgyaláson, és egységesen akarnak tárgyalni.

Meleg János, a VSz elnöke közölte: a szakszervezetek által javasolt fizetésemelés lehet az első lépés a munkaerő elvándorlásának megállításában, amiben a szakszervezet mellett a társaságnak is komoly felelőssége van.

A szakszervezeti vezető hangsúlyozta: a szakszervezet érdeke, hogy a vasút jól működjön, az utasok és a vasutasok is elégedettek legyenek. Utóbbihoz azonban szükség van a fizetés emelésre - mondta.