A MEKH szerint az áremelkedést három tényező okozta.

Az első a magasabb kereslet, ami nagyrészt a kedvező növekedési kilátásoknak köszönhető. Rövid távon a hőhullámok fogyasztásra gyakorolt hatása is jelentős volt, a hivatal becslése szerint a magas hőmérsékletű napokon 5 százalékkal is megemelkedik a hazai villamosenergia-kereslet. Szerencsére a nagyobb naperőművi termelés napközben visszafogta az árak emelkedését, az esti órákban azonban jelentős ártüskék jelentkeztek a nagyon meleg napokon.

Kapcsolódó

Az áremelés második okát a tényezőárak jelentették. Ebben a hónapban leginkább a gázárak emelkedése húzta felfelé az áramárakat, a spot árak az előző hónaphoz képest 15 százalékkal nőttek, tavaly júniushoz viszonyítva közel négyszeres az árak emelkedése. A jövő évi gáztermék ára is 20 százalékkal emelkedett a hónap során. Emellett a szén- és a széndioxid-kvótaárak is tovább nőttek, fokozva a költségoldali árnyomást. A magyar piacon a másnapi árak átlaga 78 euró/MWh-ra kúszott, több olyan nap is volt, amikor a másnapi zsinórár meghaladta a 100 euró/MWh-t. A jövő évi zsinórárak is 74 euró/MW-ra emelkedtek, ami 50 százalékkal magasabb, mint a tavaly júniusi érték.

Harmadik ok az Európa-szerte alacsony szélerőművi termelés, melynek helyére a fosszilis termelés lépett. A legnagyobb európai piacokon közel 50 százalékkal volt magasabb a szén- és gáztüzelésű erőművek termelése, mint egy évvel korábban.

A hazai termelés közel 30 százalékkal emelkedett az egy évvel korábbi szinthez képest. A nukleáris termelés a karbantartások eltérő ütemezése, a naperőművek termelése a beépített kapacitás emelkedése, a fosszilis termelés pedig a kedvező áralakulás miatt emelkedett. A naperőművek súlya a termelésen belül 12,6 százalék volt.