A legkedvezőbb forgatókönyv szerint már a jövő héten létrejöhet az egyezség az igazságügyi reformcsomagról, ami a Magyarországnak járó 2021–2027-es uniós forrásokhoz való hozzáférés legfőbb záloga – értesült az Index.

A portál információi szerint az utolsó részkérdésekben is már közel a megegyezés az igazságügyi reformcsomag körül, amelynek lényege, hogy megerősíti a bíróságok felügyeletét ellátó bírói tanács hatáskörét, korlátozza a kormány jogát, hogy az Alkotmánybírósághoz forduljon, a beavatkozás elkerülése érdekében pedig automatizálja az ügyek bírók közötti elosztását.

November második felében az Európai Bizottság jóváhagyta Magyarország 4,6 milliárd euró (1800 milliárd forint) értékű, módosított helyreállítási tervét. Navracsics Tibor területfejlesztési miniszter akkor arról beszélt, hogy örömmel értesültek róla, hogy az egyeztetések eredményeként a bizottság lehetővé tette, hogy Magyarország hozzáférjen az európai uniós forrásokhoz.

Az Index arra figyelmeztet, hogy a 2021–2027-es ciklus beindítása közben a 2014–2020-as ciklust is le kell zárni, ebben a témakörben is vannak friss fejlemények. A portál információi szerint 1113 millió eurónyi költségnyilatkozatot tervez decemberben benyújtani a kormány az Európai Bizottságnak.

A 2014-2020-as időszakban Magyarországnak 32,11 milliárd euró jár, ez a 375-ös árfolyamon rögzített jegyzés mellett több mint 12 ezer milliárd forint. Az Európai Bizottság adatai szerint ennek a 95 százalékát már lehívtuk, ezzel az ötödik helyen holtversenyben állunk a görögökkel, miközben az uniós átlag jelenleg csak 87 százalék.

A fennmaradó 5 százalékkal kapcsolatban a Területfejlesztési Minisztérium (TFM) korábban a következő választ adta az Indexnek: „A nyertes pályázóknak valóban idén decemberig kell végezniük az elvégzett beruházásaik utáni papírmunkával, ugyanakkor Magyarország még jövőre is elszámolhat az Európai Bizottsággal, sőt a hétéves ciklus záródokumentuma minden bizonnyal 2025-re marad."

Van uniós pénz, csak senki nem hajol le érte

Az Európai Unió költségvetési ciklusról ciklusra egyre több forrást biztosít közvetlenül, ezzel kihagyva a pénzosztásból a tagállamokat. Az előző hétéves költségvetési ciklusban, Magyarországra a teljes közvetlen forrástömegnek mindössze 0,9 százaléka érkezett, ami sem lakosság-, illetve sem GDP-arányosan nem tükrözi az ország méretét. Gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a magyar önkormányzatok, civil szervezetek, egyetemek és vállalatok nem használják ki a lehetőségeiket, így jelentős pénzösszegtől esik el az ország. Bővebben --->