A politikus szerint a megnövekedett költségek azzal indokolhatók, hogy a budapesti olimpiai pályázat miatt a fővárosi szakaszt újra kell tervezni - számol be a portfolio.hu.

Magyarország, Szerbia és Kína együttműködésével a közép-európai térség egyik legnagyobb infrastrukturális projektje valósul meg a Budapest-Belgrád vasútvonal felújításával és kétvágányosításával, amelynek köszönhetően Magyarország stratégiai szerepe ebben a térségben tovább erősödik - jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban. A miniszter elmondása szerint november elsejéig megszületik majd a szerződés a MÁV és a kivitelezést bonyolító projektvállalat között, a beruházást lebonyolító magyar-kínai közös vállalatot pedig szeptember végéig hozzák létre.

A kínai fél október 31-ig fogalmazza meg a finanszírozási ajánlatot. A beruházás 85 százalékát kedvezményes kamatozású kínai hitelből finanszírozzák. A hitelfelvétel feltétele, hogy "a kínai kormány, illetve a kínai Eximbank által folyósított hitel kedvezőbb feltételeket kínál majd, mint bármely Európában elérhető, fejlesztési banki típusú hitel" - magyarázta.

A megállapodás értelmében a Budapest és Belgrád közötti kétvágányú villamosított vasútvonalon a vonatok óránként 160 kilométeres sebességgel haladhatnak majd. Összesen 350 kilométernyi, magyar oldalon pedig 166 kilométernyi vasúti szakaszt újítanak fel. A költségek az előzetesen számoltnál magasabbak lesznek - közölte a tárcavezető -, "tekintettel arra, hogy a budapesti olimpiai pályázat miatt a budapesti szakaszt át kell terveznünk". Így körülbelül 550 milliárd forintos költségvetéssel számolnak a magyar oldalon.

Korábban 472 milliárd forintos becsült költség hangzott el a vasútvonal magyarországi szakaszával kapcsolatban, vagyis most közel 80 milliárdos növekedést jelentett be Szijjártó. Ha azonban megnézzük a 2024-es olimpia megvalósíthatósági tanulmányát, akkor abban egy sor vasútfejlesztési beruházás szerepel.

A szóban forgó 150-es számú vonal korrekciójára például 17 milliárdot számolt a PwC, emellett a Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér kötöttpályás kapcsolatának kialakítása is 115 milliárd forintba kerülne.

Vagyis a mostani 80 milliárdos költségnövekedés ugyan nagyobb, mint a 150-es vonal 17 milliárdos korrekciója, Szijjártó nyilatkozatából azonban nem derül ki, hogy a reptéri gyorsvasút megépítése is megtörténik-e ezzel az átalakítással. Korábban egyébként volt arról szó, hogy a reptéri gyorsvasutat is kínai pénzből építenék meg, vagyis ez akár bele is passzolhat a koncepcióba. Így akár még az is lehet, hogy összességében olcsóbb ez a megoldás (80 milliárd vs. 17+115 milliárd). Persze biztosat csak akkor mondhatnánk, ha Szijjártó Péter pontosítaná, mit takar a "budapesti szakasz áttervezése".

Érdemes azonban azt is megjegyezni, hogy Szijjártó tavaly télen már közölt néhány kondíciót a finanszírozási modellről az akkori információk alapján: akkor arról volt szó, hogy a kínai hitelünk 20 éves lenne, a kamatról még nem volt megegyezés, de arról igen, hogy 5 éves türelmi időszakkal, azaz 2020 körül kellett volna elkezdenie törlesztenie majd a kormánynak. Vasúti szakemberek modellje alapján azonban a Figyelő akkor azt írta, hogy Magyarország legnagyobb és egyébként rendkívül drága közlekedési beruházása beruházás nagyjából 2400 év múlva térülne meg.