Olyan területfejlesztési programot indít a kormány, amire 1990 óta nem volt példa

– jelentette be hétfői sajtótájékoztatóján Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter. Összesen 174 járás részesül majd januártól garantált fejlesztési forrásban.

A miniszter emlékeztetett rá, hogy korábban, 2004-től 2010-11-ig a térségek többsége „nem igazán tudott felzárkózni uniós átlaghoz”, ezért a kormány változtatott felzárkóztatási, fejlesztési politikáján annak érdekében, hogy a különböző járások hatékonyabb felzárkózást tudjanak elérni. A tárcavezető szerint 2013 és 2022 között javult is a helyzet, de még mindig jelentős elmaradások vannak az egyes járások között.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

Számos olyan járás van, ami fejlettségi szintjén nem tudott érdemben előrelépni ebben az időszakban – mondta a miniszter, hozzátéve, hogy leginkább az észak-keleti és a dél-dunántúli területek maradnak el az átlagtól, „ezek felzárkóztatása különösen fontos lesz” a következő években.

„Ezért 2025-től elindítjuk a versenyképes járások programot, amellyel nagyobb dinamikát kívánunk adni a felzárkóztatáshoz”

– jelentette be Navracsics Tibor, hozzátéve, hogy ehhez uniós- és magyar költségvetési források állnak rendelkezésre.

A hazai forrásokról elmondta, hogy 2025-ben az iparűzésiadó-többlet kerül bele ebbe az alapba, ez a keret válik pályázhatóvá. Hozzátette, hogy a települések továbbra is megkapják az iparűzési adót. 

„A Pénzügyminisztérium kalkuláció szerint ez 2025-ben összességében 65 milliárd forintot jelent” 

– válaszolta az Economx kérdésére a tárcavezető.

Járásonként legalább 250 millió forint

Összesen három kategóriát jelöltek ki: 

  • 250 és 500 millió forint között,
  • 0,5 és 1 milliárd forint között,
  • és 1 milliárd forint felett.

Ahol az iparűzésiadó-többlet nem éri el a 250 milliót, ott a kormány kiegészíti azt – azaz garantáltan minden egy járás legalább 250 millió forint fejlesztési összeghez jut 2025-től, évente. Ebbe a kategóriába a miniszter tájékoztatása szerint a járások körülbelül háromnegyede tartozik, hat megyeszékhely-központú járás pedig legalább 500 millióra pályázhat majd.

Közölte azt is, hogy összességben 141 járás jut majd nagyobb fejlesztési forráshoz, mint az ipa-többlete lenne, és 30 olyan járás lesz, melyek 250 feletti összeget, míg 6 járás több mint 500 millió forint feletti összegre pályázhat majd.

A kormány jelöli ki a prioritásokat, amelyekért pályázni lehet majd – fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a járásszékhely polgármesterei döntenek majd erről, a döntéshez pedig kétharmados többség kell majd, éppen azért, hogy ne tudják kijátszani egymást a településvezetők.

„Kell egy középút, hogy a fejletlen térségek felzárkózhassanak”

A területfejlesztés kiegészítő motorja lehet a versenyképesség fejlesztésének és a gazdasági növekedésnek – jelentette ki korábban a közigazgatási és területfejlesztési miniszter a 62. Közgazdász-vándorgyűlésen. Szerinte minél kisebbek a szociális és területi szakadékok egy országon belül, annál versenyképesebb a gazdaság és a társadalom.

Kép: Economx, Hartl Nagy Tamás

A területfejlesztés legfontosabb feladata, hogy csökkentse a területi különbségeket az országon belül – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, ideális esetben ez a kevésbé fejlett térségek felzárkóztatását jelenti a fejlettekhez, kevésbé ideális helyzetben valamilyen „középút" megtalálását teszi szükségessé, rossz esetben pedig a fejlett térségek a fejletlen felé történő leszakadását okozhatja.

A témáról a Macronomx Meetupon is beszélt a miniszter: