Rekordokat döntöttek a Magyarországon működő nagybankok anyabankjai: a 2023–as évet összesen 30 milliárd eurós nyereséggel zárták, ami majdnem másfélszerese az egy évvel ezelőtti teljesítményüknek – írta a Portfolio.


Az MBH kivételével minden hazánkban működő nagybank közzétette gyorsjelentését 2023 utolsó negyedévéről, valamint a teljes tavalyi évről. A legnagyobb számokat az olasz UniCredit és Intesa Sanpaolo hozta, de bemutatjuk a belga KBC, az osztrák Raiffeisen és Erste, valamint az OTP számait is.


A szakértők szerint az enyhén csökkenő hitelállomány mellett azért zárhattak ennyire sikeres évet a bankok, mert a kitáguló kamatrés (betéti és hitelkamatok közötti különbség) ellenére is a vártnál alacsonyabb volt a hitelbedőlések aránya. A hitelintézetek gyorsjelentései szerint a bankok nem csak osztalékfizetésre, de bőséges részvény–visszavásárlási programra is fordítanák a profituk jelentős részét.


Bevételben az UniCredit, növekedésben az OTP volt a bajnok


A hazánkban működő nagybankok közül az olasz UniCredit anyavállalata hozta a legnagyobb adózás utáni eredményt, mintegy 9,5 milliárd eurót. Második helyre a szintén olasz Intesa Sanpaolo (az itthoni CIB bank tulajdonosa) futott be, a maga 7,7 milliárd eurós eredményével. A legnagyobb javulást ezen a téren az OTP hozta, amely a tavalyi évben több, mint kétszeresére növelte az korábbi évekhez képest a számait és 2,6 milliárd eurós adózás utáni eredményt produkált. 

 

Az Erste 38 százalékkal, a KBC pedig 21 százalékkal több pénzt keresett az előző évhez képest. A sorból egyedül a Raiffeisen lóg ki, amely mindössze 2,4 milliárd eurót lapátolt össze a 2022–es évi 3,6 milliárdhoz képest, így harmadával csökkent a nyeresége.

 

Osztalékok, részvény–visszavásárlások mindenhol

 

A bankok a rekordév profitjának jó részét osztalékok fizetésre, valamint részvény-visszavásárlásokra fogják fordítani – derült ki a gyorsjelentésekből.


Az Erste menedzsmentje részvényenként 2,7 eurós osztalékot terjesztett elő, ez körülbelül 7 százalékos hozamot jelent, mellette pedig félmilliárd euró értékben tervezik visszavásárolni részvényeiket. Az UniCredit a teljes tavalyi nettó profitját, azaz 8,7 milliárd eurót tervez osztalékként kifizetni a részvényeseinek, 2024–től pedig 90 százalékos kifizetési aránnyal kalkulál a vezetőség. 


Az Intesa az 5,4 milliárd eurós osztalékát 1,7 milliárd eurós részvény–visszavásárlással toldja meg, így összesen több, mint 7 milliárd eurót juttat vissza a tulajdonosainak. A KBC igazgatótanácsa részvényenként 4,15 eurós osztalékot javasolt a közgyűlésnek a teljes 2023–as pénzügyi évre vonatkozóan, mellette pedig 1,3 milliárd euró értékben terveznek részvény–visszavásárlást.


Mit hoz 2024?

 

A tavalyi számok nem feltétlenül jelentik azt, hogy az idei év is hasonlóan rózsásan alakul a bankszektornak. Megindult a kamatkörnyezet csökkenése a közép és kelet–európai régióban (a magyar és a cseh jegybank is folyamatosan vágja az alapkamatot), és bár az Európai Központi Bank még tartja az eddigi kamatszintjeit, az elkövetkezendő hónapokban itt is megtörténhet a változás, ha az inflációs adatok megfelelően alakulnak.

 

A csökkenő kamatkörnyezettel pedig a kereskedelmi bankok kamatbevételei is lejtmenetbe kerülhetnek: míg a teljes 2023–as évet tekintve 30 százalékkal nőtt az említett hat nagybank nettó kamatbevétele, addig az utolsó negyedévet tekintve ez az érték már 15 százalékra visszaesett. 

 

A csökkenő tendencia pedig a következő időszakban tovább folytatódhat, így a bankszektorban újra felértékelődik majd az üzleti volumen termelés.