Véget vetnek a vattázásnak, az egészségügyben a lakosságarányos tervezett éves keret (ték) kialakítását pedig három éven belül a ciklus végére el fogják érni – többek között ezekről is beszélt Takács Péter, a Belügyminisztérium egészségügyért felelős államtitkára a Kórházszövetség konferenciáján.

Több mint 50 perces előadásában az ország kórházvezetői előtt részletezte a fekvőbeteg-szakellátás finanszírozásának változásait.

Az államtitkár kiemelte:

radikális ápolási nap csökkentésre törekszenek a fekvőbetegellátásban.

Erre azért van szükség, mert az Eurostat adatai szerint is 2017-ben az Európai Unió (EU) tagállamai között a fekvőbetegek átlagos kórházi tartózkodási ideje:

  • Magyarországon 9,8 nap
  • Hollandiában 4,5 nap,
  • Bulgáriában 5,3 nap,
  • Dániában 5,5 nap,
  • Franciaországban 9,1 nap,
  • Csehországban 9,6 nap volt.

A szakellátás finanszírozásának átalakításának kapcsán elmondta, egyelőre a fekvőbeteg-ellátással végeztek, most jön a járóbeteg-szakellátás átalakítása.

Kódolóművészet van a szakellátásban, utalt arra, hogy úgynevezett vattázás zajlik és nem a valódi ellátási eseményt finanszírozza a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

Példaként említette, hogy ez azt jelenti, hogy egy megyei kórház egy-egy esethez 6-7 ellátást könyvelt rá egy betegekre, egy kis szakrendelőben, például a Felső-Tisza vidéken, 19-22 beavatkozást rendeltek a betegekhez az ellátása során. Hozzátette: az lenne a cél, hogy valós értéken finanszírozzunk egy-egy beavatkozást.

Valós számokat kell finanszírozni

Felidézte, hogy a 2023-as költségvetésben 4033 milliárd forintot tervez a kormány az E-alap kifizetésére. Tavaly év végén működési támogatásként 55 milliárd forintot fizettek ki az intézményeknek, vagyis ekkora kórházkonszolidációra volt szükség, mert az intézmények nem jöttek ki abból a büdzséből, ami számukra rendelkezésre állt.

A kórházi adósságok kapcsán az látszik, hogy tévhit, hogy a progresszív ellátási szint relatív költségtöbbletet jelentene, utalt itt a daganatos betegek ellátásra, Takács Péter szerint nem a progresszivitási szint miatt vannak rosszabb helyzetbe egyes kórházak.

2018 óta másfélszeresére nőtt a E-alap, mégis egy folyamatosan termelődő adóssággal nézünk szembe. A tartozásállománynak csak egy kisebeb része múlik a menedzsmenten - tette hozzá az államtitkár.

Takács Péter szerint az adósságok keletkezésének hat fő oka van: 

  • a szakmaszerkezetet,
  • a menedzsment hatást,
  • a saját beruházásokat,
  • az üzemméretet,
  • az épület struktúrát,
  • és a tervezett éves keret (TÉK) túllépését is.

Az elszabaduló energiaárak miatt kétezer milliárd forintot fizettek ki fűtésszámlára az állami szektorban. A kórházak megemelkedett energiaszámláit a a rezsivédelmi alapból fogják finanszírozni. Az energiakrízis Velkey György János, a Magyar Kórházszövetség elnöke szerint 100-150 milliárd forint plusz terhet jelent az intézményeknek.

Vége a lepacsizott szerződések idejének

Kitért arra is, hogy a kórházi közbeszerzéseknél is van tennivaló. Felmerült egyes közbeszerzéseknél, hogy előre lepacsizott szerződésekről van szó. Az egészségügyben a jelenlegi 40 százalékról 15 százalék alá akarják csökkenteni az egy indulós közbeszerzések arányát – sorolta az államtitkár.

Az ágyszámokkal kapcsolatban hangsúlyozta, egy országos roadshow keretében járt már Szegeden és Debrecenben is, és megpróbálta elmagyarázni a képviselőknek, hogy az ágyszám önmagában nincs összefüggésben a betegellátás minőségével.

Az ágyak számának nincs köze a finanszírozáshoz, az lakosságarányos a magyar egészségügyben - hangsúlyozta az államtitkár.

Jelenleg három millió négyzetméternyi kórház van Magyarországon, ennek a 30 százaléka mindig üresen áll, itt változásra van szükség és át kell adni ágyakat a szociális szektornak.

Hosszú távú megoldások között sorolta, hogy nagyságrendileg egymilliárd forintból ki tudják alakítani 6-10 kórházban a finanszírozási kódrendszer rendszeres felülvizsgálatát. Ez az alapfeltétele az egészségügyi szolgáltatások valós értéken történő finanszírozásának, ami hozzájárul a kiegyensúlyozott adósságmentes gazdálkodáshoz – mondta az államtitkár.

Meg fogják vizsgálni, hogy hol van szükség aktív műtétes ágyakra, mert ha oda nem megy be egyetlen beteg sem, akkor is egy nap 2,8 millió forintba kerül a kórház számára. Ez nem a kórházvezetők felelőssége, hanem a kormányzati szereplőknek kell a helyi politikusokkal ezeket az ügyeket majd megharcolni – sorolta Takács Péter.