Szijjártó Péter külügyminiszter moszkvai gázbeszerző útjáról beszámolnak a világ nagy hírügynökségei a Reuterstől a Euronewson át az AFP-ig, ám talán a Financial Times az, amely a legtöbb háttérrel igyekszik kiegészíteni a hírt. A cikk címe is beszédes: Magyarország elküldte külügyminiszterét Moszkvába, hogy több gázt kérjen Oroszországtól. A felvezetés szerint Szijjártó Péter azért találkozott orosz kollégájával, Szergej Lavrovval, hogy további gázszállításokat kérjen.

Enyhén szólva ritka látogatás volt ez egy magas beosztású európai uniós tisztviselőtől Oroszországban azóta, hogy inváziót indított Ukrajna ellen. A brit üzleti lap emlékeztet rá, hogy a magyar külügyek irányítója kevéssel a háború kirobbantása előtt kapott barátság érdemrendet Moszkvától. Idézik az utazás magyar indoklását: Magyarország saját gazdasága súlyos károsítása nélkül nem tud gyorsan leválni az orosz gázellátásáról.

Nem arat tetszést a magyar kormány

A Financial Times szerint Budapest jó ideje tartó meleg kapcsolatai Moszkvával felzaklatja nyugati partnereit. A magyar kormány az ukrajnai háborúval kapcsolatban is egyfajta semleges álláspontot foglal el. A moszkvai út további háttere, hogy az Északi Áramlat 1 gázvezetéken újraindultak az orosz gázszállítások Németországba, de csak a csőkígyó kapacitásának 40 százalékát kihasználva, továbbá az Európai Bizottság javasolta az uniós tagállamoknak, hogy csökkentsék 15 százalékkal gázfelhasználásukat.

A magyar-orosz tárgyalás olyan időkben történik, amikor Oroszország több uniós tagország gázellátását megszakította, így számos európai fővárosban kedvezőtlen fogadtatásra számíthat. Úgy tekinthetnek rá, mint az európai egység aláásására, amikor azt egyébként is nehéz fenntartani. Az utóbbi jele, hogy több EU-tagállam, köztük Portugália és Spanyolország visszautasítja az Brüsszel energiaspórolási javaslatát, alig leplezett célzásokkal arra vonatkozóan, hogy a német gazdaság túlzott orosz gázfüggőségéért talán nem az egész államszövetségnek kellene fizetnie.

„Kössetek békét és küldjetek gázt”

Uniós diplomaták és politikai tanácsadók a Napi.hu-nak nehezen értelmezhetőnek nevezték az utat több szempontból is. Abban mindegyikük egyetértett, hogy a háborús agresszornál tett látogatást nem fogja minden tagállam jó szemmel nézni, még úgy sem, hogy a fő oroszellenes országokból kettő is kisebb politikai válságban van: Észtország és Lengyelország is kormányválságot él át. Azonban a diplomaták közül több is kicsi esélyt lát arra, hogy Oroszország valóban gáztöbbletet adna Magyarországnak.

„Oroszország jelenleg sem teljesíti az európai országokkal megkötött gázszerződésben vállalt szállítások nagy részét. Magyarország gázimportja is visszaesett a Török Áramlat lekapcsolásakor,  az EU-ban 15-30 százalék közötti a tervezetthez és ígérthez képest az orosz ellátás” – mondta az egyik forrás, amely szerint már rég nem igaz, hogy a Gazprom megbízható partner. A háború kezdete óta rengeteg szállítást a vétel előtt mondanak vissza az oroszok, amely miatt kétséges, hogy milyen módon lehet plusz kapacitásokat nyerni.

Valószínűleg egy nagyon szomorú, vagy nagyon vicces beszélgetés lehetett Lavrov és közte [Szijjártó Péter között – a szerk.]: »Kössetek békét, persze, de nekünk kéne gáz!« Az is egy fontos kérdés, hogy a találkozón a lengyel értesülések szerint felmerült, hogy minden magyar-orosz gázszállítást átirányítanak a Török Áramlatra. Itt komoly kapacitáskérdések is vannak.

– fejtette ki álláspontját egy brüsszeli szakértő, de az ő kételyein osztozott több forrásunk is: ha a közel 5-6 milliárd köbméternyi szerződött magyar vásárlású gázt ráterhelnek erre az ellátási útvonalra, más európai országok szállításait is teljesítik, akkor nem igazán látszik, hogy még 700 millió köbmétert itt tranzitálni lehetne.

Az ENTSOG adatai alapján erre lehet kapacitás, bírhatja teljesítménnyel is a hálózat, de valószínűbb, hogy nem állítják le az ukrán hálózatot, hogy biztos legyen.

„Nagyon fontos mondat, hogy Lavrov úgy fogalmazott: megfontolják a magyar kérést” – vélekedett egy nyilatkozó, aki úgy látja, hogy Moszkva nem feltétlenül érdekelt a plusz mennyiség biztosításában. Bár Magyarország vélhetően jelentés bevételhez juthat, ha eladja az emlegetett 700 millió köbméternyi gáz akárcsak egy részét is, a Gazprom nem szereti ezt a fajta üzletelést. Emlékeztettek forrásaink, hogy a februárban Orbán Viktor miniszterelnök által kért 1 milliárd köbméternyi gázra érdemben nem is reagáltak az oroszok, miközben elvileg Magyarországnak élő szerződése van a teljes éves igényének kiszolgálására.

„A hosszútávú gázszerződés a magyar igény egészét lefedi minden évben, eladható többlet is marad benne, és opciók is vannak az importtételek emelésére. Legalábbis a sejtéseink szerint, mert a szerződésekről korlátozottak az információink. Ha hiszünk abban, hogy 700 millió plusz köbmétert elküldenek, akkor el kell küldeni a rendes szállítmányokat is. Ebben a helyzetben nincs értelme még egyszer megvenni a hazai igények kevesebb mint 5 százalékát, mert az eleve jár” – fejtette ki egy gázpiaci szakértő az aggályait.

Viszont úgy látják, hogy igazán nagy konfliktust nem hozna, ha rengeteg pénzért sikerülne gázt venni az oroszoktól, mert az uniós rosszfiú szerepet újra felöltheti magára Magyarország, de Németország és Olaszország is biztosan vevő lenne akármennyi gázmolekulára. Ugyanakkor valószínűtlennek tartják, hogy egyszerre teljesíti majd a Gazprom a hosszútávú gázszerződésben beígért szállítmányokat és a plusz kapacitást is.

Megfontolják a kérést

Mint írtuk, fontos kérdés, hogy a Gazprom és Moszkva mennyire akar üzletelni. Lavrov szerint a Kreml megfontolja a magyar kérést. Ez nem jelent tényleges teljesítést, de több annál, mint amikor még 1 milliárd köbméter földgázt kért a kormány, az oroszok pedig csak csendben bólogattak, aztán nem szerződtek semmire.

Szijjártó elismételte a budapesti vezetés álláspontját, miszerint a béketeremtésnek kell lennie a nemzetközi diplomácia fókuszában, mégpedig az azonnal tűzszünettel párosítva. Nem akarunk újra egy olyan világrendet, amelyben valamelyik nagy államcsoport perifériáján találjuk magunkat, egy ütközőzónában vagy valami ahhoz hasonlóban – magyarázta kormánya politikájának stratégiai hátterét, amiből kiderül, hogy nem tartanak attól, amit azzal a mondással szoktak jellemezni, miszerint valaki két szék közt a pad alá kerül.