Orbán Viktor számára politikai és gazdasági értelemben is eredményesnek tűnt legutóbbi washingtoni látogatása – legalábbis ezt a képet igyekszik festeni a kormány. A magyar miniszterelnök nemcsak azt érte el, hogy a Trump-adminisztráció kivételesen engedélyezze Magyarország számára az orosz olaj további importját, hanem egy ennél jóval fontosabb garanciát is magával hozott: egy úgynevezett „pénzügyi pajzsot” – foglalja össze az elmúlt hetek történéseit a lengyel Rzeczpospolita.

Orbán elmondása szerint Donald Trump emberei arra tettek ígéretet, hogy ha Magyarországot bármiféle külső pénzügyi támadás érné, az Egyesült Államok segítene stabilizálni az országot. A hivatalos kommunikáció szerint ez ahhoz a támogatási mechanizmushoz hasonlítható, amely néhány éve Argentínának juttatott 20 milliárd dolláros amerikai segítséget. A magyar kormányfő mindezt történelmi garanciaként értékeli: Washington pénzügyi védőhálót feszít Magyarország fölé.

Kapcsolódó

A háttérben azonban sokkal nyersebb okok húzódnak: a magyar gazdaságpolitika körül sűrűsödő kockázatok, a romló költségvetési folyamatok és mindenekelőtt a küszöbön álló hitelminősítői döntések.

A Moody’s november 28-án dönt Magyarország besorolásáról, a Fitch pedig december elején teszi meg ugyanezt. 

A Standard and Poor'snál októberben Magyarország megúszta, hogy a befektetésre nem ajánlott (bóvli) kategóriába kerüljön, ám az intézet határozott véleménye, hogy a magas hiány, az infláció és a gyenge forint veszélyezteti a befektetési kategóriát.

A piac ugyanakkor egyre inkább kész tényként kezeli: reális esély van rá, hogy a Moody’s befektetésre ajánlott kategória aljára, Baa3-ra minősíti vissza az országot. Egyes elemzők szerint a leminősítés valószínűsége a korábbi 50 százalékról jóval magasabbra ugrott.

Három nap sem kellett, és Nagy Márton máris megmutatta, miért kellene védőpajzs a gazdaságnak

Magyarország jelen állás szerint egyáltalán nincs rászorulva az esetleges amerikai mentőcsomagra – hacsak Orbán Viktor nem tud már valamit. Elemzők szerint egy védőpajzs valódi pénzügyi biztonságot adhat, de „nem véd meg minket a saját ostobaságainktól”. >>>

A Nemzetgazdasági Minisztérium a múlt héten sokkolta a piacot, amikor Nagy Márton bejelentette: radikálisan megemelik a költségvetési hiánycélt. A korábbi 3,7 százalékos 2025–2026-os célokat egyetlen tollvonással 5 százalékra emelték, miközben az elsődleges hiány is jócskán elszállhat. A befektetők számára ez világos üzenet volt: a kormány választási célok miatt lazítja a költségvetést, és esélyt sem lát arra, hogy tartsa korábbi vállalásait. A bejelentés után a piac azonnali eladási hullámmal reagált – az ingadozást éppen csak mérsékelte az a tény, hogy ezzel párhuzamosan jelent meg a washingtoni „pénzügyi pajzs” híre is.

Elemzők szerint a kettős kommunikáció nem véletlen: előbb kellett a pozitív amerikai bejelentést „bedobni”, hogy tompítsák a költségvetési sokk piaci hatását.

„Mindazonáltal a befektetői hangulat továbbra is nyugtalan, valószínűleg a közelgő államadósság-besorolási döntések miatt” – értékelt Virovácz Péter, az ING elemzője a lapnak. 

A hitelminősítők döntése nagyon közel van, és a magyar kormány is tisztában van vele, hogy az elmúlt hónapok adatai jelentős aggodalmakat keltenek. A 10 éves magyar kötvényhozam ismét 7 százalék felett jár – jelentősen a hasonló lengyel papírok felett –, miközben az infláció továbbra is nyomás alatt tartja a forintot. A magyar adósság ugyan stabilan a GDP 74 százaléka körül mozog, de a finanszírozási költségek túl magasak, és a makrogazdasági környezet törékeny.

A gazdaság teljesítménye ráadásul évek óta leszakadóban van a régiótól. Magyarország 2024-ben az EU utolsó helyére került a fogyasztás és az életszínvonal tekintetében, miközben a térség más országai – Románia, Lengyelország, Csehország – látványosan elhúztak. A magyar modell, amely a német autóiparra és a külföldi összeszerelő kapacitásokra épült, mostanra egyértelműen megbicsaklott: a német gazdaság európai lejtmenete és az autóipar válsága Magyarországot is mélyen érinti.

Orbán Viktor ezért Washington után Berlin felé is nyitott: a miniszterelnök nemrég vendégül látta Angela Merkelt Budapesten, ami nem véletlen. A magyar gazdaság olyan mértékben vált függővé Németországtól, hogy a stabilitás megőrzéséhez Orbánnak mindkét nagyhatalommal – az Egyesült Államokkal és Németországgal – jó kapcsolatot kell fenntartania.

A háttérben azonban minden mozdulatot meghatároz a hitelminősítők közelgő ítélete. A Moody’s november végi döntése akár évekre meghatározhatja a forint árfolyamát, a kamatpályát és azt is, mennyivel drágul Magyarország finanszírozása. A politikai vezetés pedig láthatóan nem bízza a véletlenre: a washingtoni „pénzügyi pajzs” valójában egy előzetes menekülőút lehet arra az esetre, ha a leminősítés valósággá válik.

Orbán pedig egy dolgot biztosan tud: választási év előtt nincs nagyobb kockázat, mint a pénzügyi instabilitás. Ezért lesz meghatározó, mit mondanak a hitelminősítők a következő hetekben – és ezért vált most stratégiai kérdéssé, hogy ki áll Magyarország mögött, ha a piac megrázza az országot.