Orbán Viktor washingtoni látogatása után új fogalom került be a kormányzati kommunikációba: a „pénzügyi védőpajzs”. A miniszterelnök után Lázár János is megerősítette, hogy az Egyesült Államokkal szorosabb gazdasági együttműködés jöhet, amely – a kormány értelmezése szerint – pénzügyi biztonságot adhat Magyarországnak. Egyelőre azonban sem a magyar, sem az amerikai fél nem közölt konkrétumokat arról, mit is jelent ez pontosan - Lázár János is csak egy hajszálnyival bontogatta tovább a dolgot:

ha nincs brüsszeli pénz, akkor lesz amerikai. Tehát az amerikaiak adtak egy pénzügyi védőpajzsot

- mondta a hozzá köthető hódmezővásárhelyi Rádió 7-nek nyilatkozva. A műsorban egy nagyobb megállapodásról beszélt, ami magába foglal egy katonai, egy technológiai és egy pénzügyi védőpajzsot is. A miniszter állítása szerint a tárgyalásnak egy nagyon fontos pontja volt. „Az Amerikai Egyesült Államok nem fogja hagyni azt, hogy a magyar ellenzék, vagy éppenséggel Brüsszel megzsarolja Magyarországot pénzügyi értelemben” – fogalmazott. Trump pedig minderre azt mondta, hogy „meglesz” – idézte az amerikai elnököt. 

Kapcsolódó

Valami hasonlóról beszélt Bóka János is a HírTV-ben, tehát, hogy az amerikai pénzügyi védőpajzsra nem azért van szükség, mert Magyarországnak, a magyar gazdaságnak, a költségvetésnek külső segítség kellene. Az uniós ügyekért felelős miniszter azt mondta:

„erre az eszközre azért van szükség, mert arra számítanak, hogy az európai intézmények, a nemzetközi pénzügyi szereplők a választáshoz közeledve növelik a politikai és pénzügyi nyomásgyakorló eszközök használatát. Ezt történt négy éve is” 

– tette hozzá. Bóka szerint Magyarország mögött ott áll az Egyesült Államok, az Orbán-kormány élvezi az elnöki adminisztráció teljes körű bizalmát, és ezért minden spekulatív célú támadás akár a forinttal, akár a költségvetéssel, akár a gazdasággal szemben értelmetlen és hiábavaló. Bóka János szerint ez a megállapodás legfontosabb jelzése, ami már működött is.

A miniszter szerint a forint árfolyamának példátlan erősödése jelzi ezt.

A kormány által péntek óta hangoztatott „védőpajzs” egyelőre leginkább politikai szimbólumnak tűnik, mintsem konkrét gazdasági eszköznek. De ha valóban lenne mögötte tartalom, az persze jelentős hatással lehetne Magyarország pénzügyi stabilitására.

A bejelentés időzítése persze beszédes. A magyar gazdaság 2024-ben gyakorlatilag stagnált, a növekedés 0,5 százalék körül maradhatott, miközben az államháztartási hiány és az adósságszint továbbra is magas. Az uniós források késése, az inflációs sokk és a kamatemelések utóhatásai miatt a magyar pénzügyi pozíciók törékenyek.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány szerint a megállapodás többféle konstrukcióban is megvalósulhat: hitelgarancia, devizaswap, vagy beruházásvédelmi egyezmény formájában. Ezek közgazdasági értelemben mind bizalomépítő mechanizmusok, amelyek nem feltétlenül közvetlen pénzátutalást, hanem pénzügyi mozgásteret biztosítanak -

ami képes lehet elriasztani a forint elleni spekulatív támadásokat.

Magyarország egyébként legutóbb 2008-ban kapott hasonló, „védőpajzs”-szerű biztonsági hálót. Akkor a Nemzetközi Valutaalap, az Európai Unió és a Világbank 20 milliárd eurós mentőcsomagot biztosított, hogy az ország elkerülje az államcsődöt. Bár a mostani helyzet összehasonlíthatatlanul stabilabb, a logika hasonló: a nemzetközi garanciák növelik a piacok bizalmát, így olcsóbbá tehetik az ország finanszírozását.

A „védőpajzs” tehát – ha tényleges pénzügyi konstrukcióvá válna – akár az IMF-fel kötött elővigyázatossági megállapodások (Flexible Credit Line) mintáját is követhetné. Ilyenkor egy ország nem kap azonnali pénzt, de előre rögzített feltételek mellett hozzáférhet forrásokhoz válság esetén.

A jelenlegi információk alapján azonban a magyar „pajzs” inkább csak szóbeli megállapodás formájában létezik - vagy ahogy Nagy Mártontól tudjuk egy a Trump-adminisztráció felé intézett kérés formájában.

Nagy Márton igyekezett kibontani a védőpajzs lényegét

Az Orbán Viktor és Donald Trump által kötött pénzügyi védőpajzsról szóló megállapodás részletein már dolgoznak, a nemzetgazdasági miniszter szerint pedig nem mentőcsomagról, hanem egyfajta biztosításról van szó. >>>

A nemzetgazdasági hétfőn arról beszélt, hogy az egyeztetések jelenleg technikai szinten folynak, az érintett felek dolgoznak a konstrukció pontosításán.

Más kérdés, hogy az amerikai fél eddig semmit sem erősített meg, sem Donald Trump, sem a republikánus párt gazdasági tanácsadói nem tettek semmilyen hivatalos nyilatkozatot.

A piacok is nagyjából a helyén kezelték a történteket: a forint árfolyama ugyan hétfőn újabb másfél éves csúcsot döntött, ám ennek sokkal inkább az általános piaci jókedv lehetett az oka. A térség többi „szuverén” valutája, azaz a lengyel zloty vagy a cseh korona is a forinthoz hasonló alakzatot írt le az euró ellenében. 

Azóta viszont Nagy Márton ismét megszólalt  - ezúttal az elszálló hiányról, a duplázandó bankadóról és az újabb kötvénykibocsátásról - ami szempillantás alatt 385 forint fölé lökte az euró árfolyamát. 

Kép: TradingView

„Tehát az, hogy nekünk van egy pénzügyi védőpajzsunk, ez jó néhány velünk szembeni brüsszeli tervet likvidál. Nem is érdemes ezen gondolkodni. Az, hogy a magyar valutát meg lehet támadni, hogy a magyar költségvetést nehéz helyzetbe lehet hozni, hogy a magyar gazdaságot finanszírozási oldalról lehet fojtogatni, ezt el lehet felejteni. Ennek vége van. Ezt az amerikaiakkal mi megoldottuk.” - nyilatkozta meglehetősen optimistán Orbán Viktor Washingtonból hazafelé. 

Hogy mi lett megoldva, arra Zsiday Viktor befektetési szakember is próbált megfejtést találni. 

Szerinte minden bizonnyal egy, az amerikai jegybankkal vagy pénzügyminisztériummal kötött swap-line-ról lehet szó, hasonlót kapott Javier Milei argentin elnök is.

Nagyon leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy ha kell, Magyarország (az MNB) nagyobb mennyiségű dollárhoz juthat hozzá. Ennek olyan esetekben van jelentősége, amikor egy ország jegybankjának kevés a devizatartaléka vagy a bankrendszerének szüksége van dollárra. Mivel Magyarország számára az euró sokkal fontosabb, mint a dollár, ezért ennek effektíve akkor lehet értéke, ha spekulatív támadás vagy valamilyen külső sokk miatt a forint nagy nyomás alá kerülne (pl. mint 2022 második felében). Ilyen sokk lehet még egy hitelezői leminősítés miatti vagy más okból bekövetkezett külföldi menekülés a magyar állampapírpiacról - teszi hozzá.

Zsiday hangsúlyozza, hogy

ilyen segítségnek csak végveszélyben / nagy válságban van jelentősége.

Szerencsére idehaza ez a helyzet jelenleg nem áll fenn, sőt, részben a forint-euró közötti kb. 4,5 százalékpontos kamatkülönbözet, részben az esetleges politikai váltás miatt tőkebeáramlás tapasztalható és emiatt erősödött a forint is.

A szakember azt is kiemeli, hogy a csomag nem véd meg minket a saját ostobaságainktól, de ha nagy hülyeséget csinálunk (pl. óriási költekezés a választások előtt) és/vagy kívülről ránk zuhan valami váratlan, akkor segítheti a válságmenedzsmentet. Olyan, mint egy biztonsági öv vagy egy légzsák: ha balesetet szenvedünk az semmiképpen sem lesz jó, de talán nem halunk bele. A nagy veszély az, ha a védőfelszereléseken felbuzdulva azt gondoljuk, hogy nyugodtan száguldozhatunk az autóval.

A válság árnyéka

Bod Péter Ákos, a Magyar Nemzeti Bank korábbi alelnöke szintén óvatosságra int.  A jegybank egykori elnöke szerint a devizacsere valójában nem helyettesítheti az uniós forrásokat, mert azok ingyen vannak, ez a pénz viszont csak kamatostul hívható le.

Olyankor szoktak ilyen megoldásokhoz fordulni, amikor válság van, vagy a válság árnyéka vetül ránk

– hangsúlyozta Bod Péter Ákos.

„Valószínűleg az egész egy blöff, a médiának szóló, gazdaságilag nehezen értelmezhető nagy bejelentés, ami mögött ha lesz valami, akkor majd a szakértőkkel kezdenek róla tárgyalni” – értékelt az Egyenes Beszéd hétfő esti adásában.

„Ha én hitelminősítő lennék, és azt hallanám, hogy a magyar miniszterelnök Amerikához fordul egy ilyen megoldásért, akkor elgondolkoznék, hogy ez most jó hír, vagy pedig aggodalomra okot adó hír” – tette hozzá.

A legtöbb megszólaló pénzügyi szakembernek a pénzügyi pajzsról nem véletlenül jutott eszébe a Donald Trump és az argentin elnök közötti, közelmúltbeli deal. Argentína hivatalos devizacsere-megállapodást kötött az Egyesült Államokkal, amely egyfajta „hozzájárulás volt Argentína gazdasági stabilitásához”. 

Trump legfontosabb dél-amerikai pártfogoltjának, Javier Mileinek ugyanis problémái akadtak a félidős választások előtt.  A peso jelentősen gyengülni kezdett, az emberek visszafogták a költekezést, a közvélemény-kutatások pedig meglehetősen baljósak voltak az elnök pártjára nézve. Ám a mentőcsomagról szóló bejelentés láthatólag megállította a kedvezőtlen folyamatot. Más kérdés, hogy ehhez az is kellett, hogy Donald Trump elnök argentin szövetségese választási győzelméhez kösse az amerikai támogatást - konkrétan megfenyegetve az argentin választókat. 

„Ezek az eredmények egyértelműen példázzák, hogy a Trump-kormányzat gazdasági erőn keresztüli békepolitikája működik” – írta Scott Bessent pénzügyminiszter az X-en, nyíltan is elismerve az argentin választásokba való beavatkozást. 

Hogy történhet-e hasonló magyar vonatkozásban is, az azért nem ennyire kézenfekvő. Ahogy a Politico cikke rámutat: az argentin és a magyar gazdaságot finoman szólva sem lehet egy lapon említeni. Az MNB - legalábbis egyelőre - nem kötött dollár-swap megállapodást az amerikai jegybankkal, van viszont élő védőpajzs-szerződése az Európai Központi Bankkal, ám ha ez valamiért mégsem működne, akár az IMF-hez is fordulhat. Magyarország jelen állás szerint tehát egyáltalán nincs rászorulva az amerikai mentőcsomagra - hacsak Orbán Viktor nem tud már valamit.