Orbán Viktor miniszterelnök úton hazafelé a Donald Trumppal folytatott találkozója után úgy fogalmazott, pénzügyi védőpajzsot kap Magyarország Amerikától. 

A pénzügyi védőpajzs nem csupán pénzt jelent; hitelességet, koordinációt és bizalmat is. Egy ilyen pajzs azt a közös meggyőződést fejezi ki, hogy egy ország szükség esetén a másik segítségére siet, ha spekulatív támadások érik annak valutáját vagy pénzügyi piacait – hangsúlyozta írásában Pásztor Szabolcs.

Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatója felidézte, hogy 2022 októberében Virág Barnabás, az MNB alelnöke a folyó fizetési mérleg hiányára és a spekulációs nyomásra hivatkozva figyelmeztetett a forint gyengülésének veszélyeire. Rámutatott, hogy az elmúlt hetek devizapiaci trendje – a forint gyengülése – a középtávú inflációs kilátásokat is veszélyeztette, mivel piaci stabilitás nélkül nem várható árstabilitás sem.

Akkoriban a folyó fizetési mérleg hiánya a forint gyengülésének irányába hatott, miközben a forint elleni spekulatív pozíciók gyorsan épültek fel. A két hatás egymást erősítette, ezért szükségessé vált a beavatkozás.

Ma a folyó fizetési mérleg már többletet mutat, ám a forint elleni spekuláció lehetősége továbbra is fennáll. De mit is jelent pontosan ez – és mit jelenthet az Orbán Viktor által említett pénzügyi védőpajzs?

Mi az a devizaspekuláció?

A devizával szembeni spekuláció azt jelenti, hogy befektetők olyan pozíciókat vesznek fel, amelyek nyereséget hoznak, ha az adott deviza gyengül. Más szavakkal, a spekuláns arra fogad, hogy a valuta értéke csökkenni fog, és pénzügyi érdeke is ezt szolgálja.

Ez a gyakorlatban így működik:

  1. Shortolás a devizapiacon: A kereskedő kölcsönveszi a devizát (például a forintot), eladja, és másik valutát (pl. eurót) vásárol. Ha a forint gyengül, olcsóbban vásárolhatja vissza, így nyereséget realizál.
  2. Derivatívák alkalmazása (határidős ügyletek, opciók, forwardok): A befektetők olyan eszközöket vásárolnak, amelyek értéke nő a forint gyengülésével.
  3. Carry trade fordított irányban: A befektetők lezárhatják korábbi, forintban tartott hozamkereső pozícióikat, ha instabilitást vagy kamatcsökkentést várnak – ezzel a forintot eladják, ami további gyengülést okozhat.
  4. Forintban denominált eszközök eladása: Például forint alapú állampapírok vagy vállalati kötvények eladása is nyomást gyakorolhat a devizára.

Mikor válik veszélyessé a spekuláció?

Normál körülmények között a spekulánsok likviditást és hatékonyságot visznek a piacra: segítik az árfolyamok alkalmazkodását, és sokszor stabilizáló szerepük is van.

A probléma akkor kezdődik, amikor a spekuláció egyirányúvá válik, azaz mindenki ugyanarra – a deviza gyengülésére – fogad. Ekkor önbeteljesítő válság alakulhat ki.

A káros hatások főbb esetei:

  • Tömeges eladások → a valuta értéke zuhan, az import drágul, az infláció nő, a devizatartalékok apadnak.
  • Kamatemelési kényszer → megvédi a valutát, de elfojtja a növekedést, növeli hitelköltségeket és csődöket okozhat.
  • Külföldi devizában felvett hitelek → a gyengülő forint miatt ezek visszafizetése drágábbá válik, növelve a pénzügyi sérülékenységet.
  • Bizalomvesztés → a piacok gyengeséget észlelnek, a CDS-felár nő, ami tovább rontja a helyzetet.
  • CDS-hatás → a spekuláció a hitelkockázati felárakon keresztül is érvényesül.

Mi az a CDS és miért fontos?


A CDS (credit default swap) a kötvénykockázat elleni biztosítás. Például, ha egy befektető Magyarország 5 éves CDS-ét vásárolja 200 bázispontért, évente 2 százalékot fizet, hogy fedezze magát az ország esetleges fizetésképtelensége ellen. Ha a CDS-felár nő, az a nemfizetés magasabb kockázatát jelzi. A CDS és az árfolyam gyakran együtt mozog, mert a gyengülő valuta növeli a külföldi adósság terheit, így a kockázati prémiumot is.

Magyarország 2022-ben tankönyvi példát mutatott erre:

a forint rekordmértékben gyengült az energiaválság és a háborús kockázatok miatt, a CDS pedig 300 bázispont fölé emelkedett – kétszeresére a háború előtti szintnek.

Az MNB szigorításai után a forint és a CDS is stabilizálódott.

Mit jelent tehát a pénzügyi védőpajzs?


Amikor egy nagyobb gazdaság (például az USA) pénzügyi védőpajzsot biztosít egy kisebb ország (például Magyarország) számára, az azt jelenti, hogy hitelkereteket, devizalikviditást vagy politikai hitelességet kínál, amellyel megelőzheti vagy enyhítheti a spekulatív támadásokat.

A pajzs hatása kettős:

  • Pénzügyi: konkrét likviditást és eszközöket biztosít.
  • Pszichológiai: jelzi a piacnak, hogy a támadás értelmetlen, mert erősebb háttér védi az országot.

Ez a bizalmi hatás önmagában stabilizálhatja az árfolyamot – gyakran anélkül, hogy tényleges pénzügyi beavatkozásra lenne szükség.

A pénzügyi védőpajzs formái:

Devizaswap-keretek:

Egy nagy jegybank (pl. a Fed) megállapodik abban, hogy devizát (többnyire dollárt) biztosít a kisebb jegybanknak. Példa: a Fed 2020-ban dollárswap-kereteket nyitott több feltörekvő piac számára. Kína szintén több ország – köztük Magyarország és Lengyelország – számára tart fenn jüan-swap lehetőségeket.

Stabilizációs hitelek és elővigyázatossági hitelkeretek:

Ezek biztosítják a piacokat arról, hogy az adott ország nem marad likviditás nélkül.

  • Közös devizapiaci beavatkozások: Több jegybank együttesen vásárolja a kisebb valutát, ezzel elriasztva a spekulánsokat.
  • Hitelességi pajzs (EU/EKB-modell): Az euróövezetben a befektetők bíznak abban, hogy az EKB „nem hagy összeomlani” egy tagállamot.

Ez a bizalom még az eurózónán kívüli országoknak is közvetett stabilitást nyújthat.

A pszichológiai dimenzió: a „Draghi-effektus”

A pénzügyi pajzs egyik legerősebb eleme a pszichológiai hatás.
A spekulánsok addig támadnak, amíg hisznek abban, hogy a központi bank nem tud vagy nem mer beavatkozni.

Ha viszont egy nagy és hiteles partner (pl. az USA vagy az EKB) nyílt támogatást jelez, a támadás kockázata túl magasnak tűnik.

Ezt szemlélteti Mario Draghi 2012-es híres mondata: „Az EKB készen áll arra, hogy megtegyen mindent az euró védelmében.”

Ez az egy mondat elég volt ahhoz, hogy leállítsa a dél-európai kötvények elleni spekulációt, anélkül, hogy tényleges pénzmozgás történt volna.

Mikor jön létre pénzügyi védőpajzs két ország között?


Leggyakrabban akkor, ha politikai és gazdasági szövetségesekről van szó, illetve, ha a nagyobb ország stratégiai érdeke a kisebb stabilitása.

A pajzs tehát nemcsak pénzügyi, hanem geopolitikai eszköz is – a bizalom, a stabilitás és a hitelesség jele.

Húszmilliárd dolláros üzlet jöhet: az Egyesült Államok és Magyarország új nukleáris szövetségre lép

Az Egyesült Államok budapesti nagykövetsége nyilvánosságra hozta a pénteki washingtoni Orbán-Trump csúcstalálkozón születetett megállapodások részleteit.
Ha többre kíváncsi, itt olvashat tovább.

Kapcsolódó