Magyarországon az oltásokba vetett bizalom a koronavírus-járvány kitöréséig stabil maradt, ám 2022-ben jelentős visszaesés történt, amikor tíz százalékkal csökkent és 60-70 százalékra esett azok aránya, akik szerint a gyermekek egészségének megőrzéséhez fontos az oltás, idézi Oroszi Beatrixot az Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatóját a MedicalOnline.

Az önkéntes oltások esetében az elfogadottság még gyengébb; a 65 év felettiek mindössze 22 százaléka kérte az influenza elleni védőoltást, jóllehet 42 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy elfogadná azt, ha orvosuk ajánlaná. A bizalomcsökkenés nem csak a Covid-19 vakcinák esetében jelentkezett, hanem a pandémia után átterjedt más oltásokra is, amely a társadalomban széleskörű bizonytalanságot generált.

A védőoltásokkal kapcsolatos bizalom hanyatlása mögött nem csupán az oltásellenes hangok állnak, hanem főként azok az oltásbizonytalanok, akik a kétkedés és az elfogadás határán billegnek. Ez a csoport a legnépesebb, és a szakemberek szerint őket kell megnyerni a bizalom helyreállításához.

A 7C modell segítségével feltérképezhetőek a döntés mögötti tényezők, mint a bizalom, kényelem, korlátok, megfontolás, közösségi felelősség, megfelelés és az összeesküvés-elméletek elfogadása – mondta Oroszi Beatrix.

Az oltások iránti bizalom megőrzése vagy visszaállítása kulcsfontosságú, mivel a bizalomhiány a járványok és betegségek terjedéséhez, valamint az egészségügyi ellátórendszerek túlterheltségéhez vezet.

A szakemberek rámutatnak, hogy az őszinte és átlátható kommunikáció, amely nem fél a nehéz kérdésektől sem, elengedhetetlen a hitelesség és a társadalmi elfogadás kialakításához. Fontos, hogy az egészségügyi dolgozók, különösen a háziorvosok és gyógyszerészek, akikben a legnagyobb a bizalom, empatikusan és türelemmel forduljanak az oltásbizonytalanok felé, hogy segítsék őket a döntésben.

Digitális eszközökkel és célzott üzenetekkel lehet hatékonyan elérni azokat a rétegeket is, amelyek a közösségi média „buborékjaiban” rekednek, és ahol az oltásellenesek gyakran hangosabbak. Ez a stratégia különösen fontos a fiatalabb, alacsonyabb iskolai végzettségű, kistelepüléseken élők körében, akiknél hosszabb idő és célzottabb kommunikáció szükséges a bizalom kiépítéséhez.

Az előadásokból az is kiderült, hogy nincs tökéletes vakcina; a kockázatokat és előnyöket őszintén kell mérlegelni, és a lakossággal őszintén, partnerként kell kommunikálni. Csak így építhető helyre az a bizalom, amely elengedhetetlen az egészség megóvásához, a járványok megelőzéséhez, és a közösségi felelősségvállalás erősítéséhez Magyarországon.