Kitől lehetne szakavatottabb választ és magyarázatokat kapni az európai energiaárak felrobbanásának okaira és következményeire, mint az energiakereskedők szövetségének elnökétől? Ezért hívtam a stúdióba Felsmann Balázst, a MEKSZ elnökét, akivel onnan indultunk, hogy aktuálisan mennyi is az áram ára, és hogy az utóbbi hónapok ismeretében ez sok, vagy kevés? Ez a Napi.hu friss videopodcastja.

- Ez az árszint alaposan el kell, hogy gondolkodtasson mindenkit - mondta Felsmann Balázs a műsor elején, amikor az aktuális magyar áramtőzsdei (HUPX) árat kértem, hogy minősítse. Szerinre különösen azoknak kell ezen az áron - és azon, hogy az előző naphoz képest 40 százalékos emelkedés történt - akiket ez közvetlenül ez érint. Azt azonban nem is olyan könnyű meghatározni, hogy kiket (és hogyan is) érint mindez.

Mert miközben áttételesen mindenki érintett Európában, aközben minket, a rezsiharccal "védett" magyar lakossági fogyasztóknak vajon tényleg kell-e ezzel foglalkoznunk - és ha igen, milyen mértékben? 

Az elmúlt hónapokban az energiakereskedelemben és úgy általában az energetikában járatlan olvasó számára zavaros lehetett, hogy az egyik pillanatban azt írták a lapok, hogy a gázár rég nem látott rekordra ugrott fel, nem sokkal később, pedig azt, hogy a felére esett. Nem vált egyértelművé annak megítélése sem a híradásokból, hogy az oroszok milyen mértékben tehetők mindezért felelőssé, és hogy a katari, amerikai LNG hajók Ázsia helyett mikor váltanak inkább európai kikötőkre, s hogy mindez valóban hatással lehet-e az Északi Áramlat 2 vezeték megakadt-megakasztott engedélyezési procedúrájára.

Nem a 30 százaléknak fáj, ha...

Egyáltalán: mi ez az egész őrület, és meddig tarthat? Felsmann Balázs szerint hosszú távon a jelenlegi ár és ármozgás nem valószínű, hogy megmaradhat, de rövid távra még jósolni is kockázatos, annyira nem látszódnak  tisztán a piacokat mozgató erők.  Az energiakereskedők szövetségi elnöke azonban az árképzési anomáliák mellett azt is hangsúlyozta, hogy ugyan a magyar lakosság kívülállóként szemléli mindazt, ami az energiapiacon történik, az energiaárrobbanás a piac mintegy 70 százaléka számára húsbavágó helyzeteket teremt, akár egyik napról a másikra.

Felsmann Balázst megkérdeztem arról is, hogy valóban túl sok pénz jelent-e meg hirtelen az árampiacon és hogy ez is lehet-e az oka a jelenlegi ár-rángásoknak. Erre a felvetésre meglepő választ kaptam. De a spekuláció és a normális szó értelmezhetetlenségéről is szó esett, és arra is volt magyarázat, hogy a gáz és az áram ára miért és hogyan függ össze az árampiacon, és hogy mindez miként csapódott le a német energiatermelésben, és miért a zöldenergia (és a gáz) a kialakult helyzetre a legreálisabb megoldás.

Ebből "természetesen" következett a zöldhidrogén napirendre vétele: pláne, hogy novemberben a londoni  Független Áruinformációs Szolgálat (ICIS) elemzése arra jutott, a zöldhidrogén ára (3,5 font/kg) már csupán alig több mint a fele (6 font/kg) a metánból, illetve földgázból készíthető szürkehidrogénének, sőt mintegy tizedével olcsóbban hozzá lehet jutni, mint az összehasonlítás idején nem is rekord áron beszerezhető földgázhoz. Mit mond mindez egy energiakereskedőnek? - kérdeztem Felsmann Balázst.

A válasz - ahogyan a zöldhidrogén globális feladatmegoldási kényszerré válásának első, kézzelfogható tételeinek említése is -  a fenti videóban megnézhető-meghallgatható.