A hazai termékek szerepéről és élelmiszer-kiskereskedelmen belül elfoglalt helyükről egyeztetett a hazai üzletláncok képviselőivel a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) augusztus 8-án. A találkozón többek közt a Felelős Élelmiszergyártók Szövetsége (FÉSZ), az Agrárminisztérium, tanácskozási joggal a Gazdasági Versenyhivatal, valamint az Országos Kereskedelmi Szövetség és a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség is részt vett.

Megállapították, hogy a kereskedők az élelmiszer-árstop időszaka alatt jelentős árengedményt közvetítettek a magyar vásárlók felé.

Az árstop torzította a piacot

Ugyanakkor – mint azt a termelőket, élelmiszer-előállítókat, kereskedőket képviselő szervezetek korábban is jelezték – az árstop a kiskereskedelemben kedvezőtlen folyamatokat indított el, illetve erősített fel az élelmiszerláncban, kivezetése szükségszerűvé vált, amit üdvözölnek.

Árt vagy használ a kötelező bolti akciózás és online árfigyelő rendszer?

Győrffy Balázs, a NAK elnöke arra hívta fel a jelenlévő üzletláncok (Metro, Tesco, Auchan, Spar, Lidl, Aldi, Penny, COOP, Reál) képviselőinek figyelmét, hogy bár az élelmiszer-infláció visszaszorítására hozott kormányzati intézkedések miatt ismét előtérbe kerültek a rövidtávú gazdasági előnnyel kecsegtető olcsó import áruk,

a hazai vállalkozások működésének fenntartása érdekében továbbra is kiemelten fontos a hazai termékek arányának fenntartása és növelése a kiskereskedelemben.

Az üzletláncok segíthetik a magyar élelmiszerek forgalmát

„A magyar élelmiszergazdaság nevében arra kérjük a kiskereskedelmi láncokat, hogy lehetőségeik szerint maximálisan segítsék a magyar élelmiszerek forgalmának, a magyar termékek polci arányának növekedését” – mutatott rá a NAK elnöke.

Kiemelte, a kamara és a szakmai szervezetek is készek segítséget nyújtani a kiskereskedelem szereplőinek a magyar termékek előtérbe helyezése kapcsán.

Nem volt ekkora bajban még a magyar élelmiszeripar a rendszerváltás óta

Nem úszta meg a hazai élelmiszeripar az inflációval és a megnövekedett költségekkel járó gazdasági nehézségeket. Az elmúlt években elért eredmények gyakorlatilag lenullázódtak, s a következő időszak régóta várt fejlesztései helyett sok szereplő a túlélésért küzd. Bővebben >>>

Az uniós csatlakozás óta fogy a magyar áru

Éder Tamás, a FÉSZ elnöke felidézte, hogy hazánk uniós csatlakozását követően folyamatosan csökkent a magyar termékek aránya a kiskereskedelmi láncok kínálatában.

Mindezt nemcsak a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal által végzett polctükör-felmérés jelezte, hanem az is, hogy

az élelmiszer-kiskereskedelmi forgalom növekedésétől másfél évtizeden keresztül érdemben elmaradt a magyar élelmiszeripari szereplők belföldi értékesítésének növekedése.

Idén romlani kezdett a hazai termékek helyzete

Bár 2018-tól kezdődően – az élelmiszeripar és a kiskereskedők közötti együttműködésnek köszönhetően – néhány évig megfordult ez a folyamat és erősödött a hazai termékek aránya a forgalomban, idén azonban ismét romlik a helyzet.

Mindez a magyar élelmiszeripar idei teljesítményében is megmutatkozik:

az első negyedévben tapasztalt 13 százalékos visszaesést követően áprilisban 20 százalékkal, májusban pedig 17 százalékkal csökkent az ágazat kibocsátása.

Eközben a feldolgozók növekvő termelési költségek mellett kell tevékenykedjenek.

A hazai termelés fenntartása érdekében az elmúlt években több üzletlánc tett vállalást a magyar termékek arányának növelésére, akár egy-egy termékkategórián belül is, amit a hazai élelmiszeripar szereplői nagyra értékeltek. A kamara reményei szerint a hazai kiskereskedők a jövőben is partnerek lesznek a magyar termékek piacra juttatásában, az élelmiszeripari termelés fenntartásának támogatásában.

A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hazai termelésnek és feldolgozóiparnak rövid távon javítania kell a hatékonyságán, mert csak úgy maradhatnak hosszú távon meghatározó szereplői a hazai élelmiszerellátási láncnak.