A WHC Csoport megbízásából, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány készített egy átfogó kutatást „A munkaerőpiac jövője – Kilátások és tendenciák a hazai munkaerőpiacon” címmel, amelyből a home office és ingázás témakörében osztottak meg részleteket az Economxszal.

A kutatás szerint az aktív korúak 19 százaléka olyan munkakörben dolgozik, ahol van lehetősége otthoni munkavégzésre. Az otthonról dolgozók átlagosan heti két napot vannak otthon és hármat a munkahelyükön.

Körülbelül 10 százalék mondta, hogy teljes munkaidőben otthonról végzi a munkáját és hasonló arányban – főleg idősebbek – említették, hogy bár lehetőségük van arra, hogy otthonról dolgozzanak, mégis inkább bejárnak minden nap a munkahelyükre.

Ezzel szemben a 34 év alattiak nagyobb arányban szeretnének a jelenleginél többet home office-ban lenni. Az otthoni munkavégzéshez szükséges támogatásban – legyen szó anyagi vagy eszközbeli támogatásról – a válaszadók 61 százaléka részesül.

Megfordítva, a home office-ban dolgozók 39 százalékának nem adottak a megfelelő feltételek az otthoni munkavégzéshez, pedig lenne rá igényük. Ennek az aránynak a javítása munkáltatói oldalról több szempontból is megalapozott lehet, ugyanis a megkérdezettek többsége úgy gondolja, hogy a home office lehetőség növeli a munkahelyi elégedettséget és hatékonyabb, mint az irodai munka.

Ennyit vagyunk hajlandóak ingázni

A válaszadók 49 százaléka ingázik a munkahelyére, tehát az állandó lakcíme más településen van, mint a munkahelye. A vidéki kistelepüléseken élők körében ez az arány még magasabb: a községek lakóinak 72 százaléka dolgozik más településen.

A férfiak és a 18-24 év közöttiek szignifikánsan nagyobb arányban ingáznak.

Többségében autóval vagy tömegközlekedéssel közlekednek az ingázók a két végpont között: 56 százalék használ autót, míg 44 százalék tömegközlekedést. A nők magasabb arányban használják a tömegközlekedést, a férfiak többsége inkább autóval jár be dolgozni.

A megkérdezettek 80 százaléka kevesebb, mint 1 óra utazási távolságra él a munkahelyétől.

Legtöbb időt a községben élők, legkevesebbet pedig a fővárosban élők töltenek utazással.  

A válaszadók 73 százaléka kap valamilyen formában munkába járási támogatást a munkahelyétől, ugyanakkor céges autóval mindössze 5 százalék rendelkezik.

Bár létezik egy csoport (13 százalék), akik semmilyen ösztönző hatására nem lennének hajlandóak ingázni a munkahelyükre, a legtöbb esetben azért meg lehet találni a megfelelő motivációt arra, hogy valaki ingázzon vagy a jelenlegi távolságnál messzebbre járjon be dolgozni.

A leggyakoribb igények anyagi természetűek: a magasabb fizetés, a bérén kívüli juttatások és a teljes utazási költség térítése jelent meg, mint motivációs tényező. A megkérdezettek 63 százaléka lenne kész többet utazni a munkahelyére, ha a jelenleginél magasabb fizetést kapna.

Ugyanakkor az is igaz, hogy továbbra is az 1 órás távolság a lélektani határ, ez a maximális idő, amit utazásra szánnának a munkába járáshoz.

A megkérdezettek 59 százaléka gondolja úgy, hogy a home office lehetősége megoldja az ingázással kapcsolatos problémákat.

A kutatás módszertana

A munkaerőpiac jövője – Kilátások és tendenciák a hazai munkaerőpiacon című átfogó tanulmány részeként készült egy reprezentatív lakossági kutatás is, amely a munka világának percepcióját járta körül a 18-64 éves magyar lakosság körében. Az adatfelvétel online önkitöltős kérdőív formájában történt és 2000 fő töltötte ki.

A munkáltatók mindenkit visszaparancsolnának az irodába

A WHC Csoport munkaerőpiaci jelentése szerint a munkavállalók jelentős része továbbra sem mondana le a rugalmas munkavégzésről, azonban a WHC adatai szerint a vállalatok egyre inkább visszatérnek a szigorúbb irodai jelenléthez.

A pandémia alatt a mindennapok részévé vált home office visszaszorulása így komoly ellentétet szül a magyar munkaerőpiacon.

A WHC tapasztalatai szerint a rugalmassággal kapcsolatos eltérő elvárások egyre gyakrabban okoznak feszültséget a toborzási folyamatok során.

Míg a szellemi pozíciókra jelentkezők körében ma már alapvető igény a heti legalább egy-két napos home office, addig sok vezető a teljes irodai jelenlétet részesítené előnyben.

A home office bevezetése egyszerre jelent lehetőséget és kihívást a cégek számára. Lehetőség a költségek optimalizálására, a munkavállalói lojalitás növelésére és a tehetségek szélesebb körből való bevonzására. Azonban komoly kihívást jelent a csapatszellem megőrzése, a hatékony információáramlás biztosítása és a munkatársak munka és magánélet közötti egyensúlyának fenntartása.

A Covid-járvány során a vállalatok kényszerből álltak át a távmunkára, és a rendkívüli időszak lezárultával sokan a személyes jelenlétet helyezik újra előtérbe

– mondta Horváth Ágnes, a WHC szellemi munkaerő kölcsönzés- és közvetítés üzletágának (WHC Heads) vezetője.

A szakember hozzátette, hogy „a rugalmasság és a választás szabadsága ma már nem csupán egy juttatás, hanem kulcsfontosságú versenyelőny a legjobb szakemberekért folytatott harcban, különösen azok körében, akik aktívan keresnek új lehetőségeket”.

Kapcsolódó