Három sikeres sekélygáz-fúrást hajtott végre Kelet-Magyarországon a MOL az elmúlt két hónapban, kettőt Komádi térségében, egyet pedig Álmosdon. A három új kút akár 20 ezer átlagos családi ház gázigényét tudja kielégíteni néhány évig.

Az új találatokat a modern szeizmikus mérések speciális kiértékelése tette lehetővé, amelynek segítségével pontosabb képet kapnak a kutatási szakemberek arról, hogy hol van nagy eséllyel gáz a föld mélyén. A fúrásokkal megcélzott gáztelepek a szokványosnál sekélyebb mélységben, általában 1500-2000 méter közelében találhatóak, a program innen kapta a nevét.

A Magyarországon meglévő fejlett gázvezeték-infrastruktúra lehetővé teszi, hogy a megtalált telepeket nagyon rövid idő, átlagosan 5-6 hónap alatt termelésbe állítsák és a termelt földgáz eljuthasson a lakossághoz és az ipari fogyasztókhoz. Az eddig termelésbe állított sekélygáz kutak kb. 30-40 ezer átlagos családi ház földgázigényét tudják biztosítani, ez a szám az új kutak termelésbe állításával hamarosan eléri az 50 ezret.  

A három új kút akár napi 750 hordó egyenértékkel járulhat hozzá a MOL napi 32.000 hordó egyenértékes magyarországi gáz és olaj termelésének szinten tartásához, ez évente körülbelül 44 millió köbmétert gázt jelent. A kelet-magyarországi sekélygáz-kutak nagyban hozzájárulnak ahhoz, hogy a kimerülőben levő mezőink termelésének természetes csökkenését ellensúlyozni tudjuk. A programban az egyik legnagyobb lehetőség, hogy más kutatási projektekhez viszonyítva alacsony kockázattal, jól tervezhetően, jó megbízhatósággal járulhat hozzá a hazai szénhidrogén termelés csökkenésének mérsékléséhez

– mondta Homonnay Ádám, a MOL Magyarország Kutatás-termelési igazgatója.

A cél minél több szénhidrogén fellelése Magyarországon

„Egy-egy új gázkút mögött rengeteg szaktudás, munka és befektetés van, de ezek az erőfeszítések fontos célt szolgálnak, hiszen minden köbméter itthon kitermelt földgáz hozzájárul az ország és a magyar háztartások energiaellátásához. A jövőben is az a szándékunk, hogy minél több szénhidrogént találhassunk Magyarországon.” – tette hozzá Bacsa György, a MOL Magyarország ügyvezető igazgatója, aki emlékeztetett a pár hónappal korábban bejelentett vecsési kutatási sikerre is:

A Vecsés határában talált kőolaj és a kelet-magyarországi sikeres sekélygázfúrások is jól mutatják: a MOL továbbra is jó úton jár, és rövid távon is eredményeket tud felmutatni a hazai kutatás-termelés fejlesztésében.

A MOL a legnagyobb földgáz kitermelő Magyarországon, 2022-ben 1.4 milliárd m3-rel a hazai termelés 90 százalékát adta, a sekélygáz aránya pedig nagyjából 5 százalékos a teljes mennyiségen belül. A vállalat ambiciózus beruházási tervekkel rendelkezik a területen, az elkövetkező öt évben mintegy 200 milliárd forintot tervez befektetni Magyarországon a kőolaj- és földgázbányászatba. Ennek közel 60-65 százaléka földgáz, 20-25 százaléka kőolaj célú, a maradék pedig az infrastruktúra biztonságos fenntartását, pótlását célozza.

A Kutatás-Termelés divízió munkájában kiemelten sikeres a meglévő mezők termelésének intenzifikálása és a sekélygáz kutatási program. Ezek nélkül a hazai termelés mára a jelenlegi szint kevesebb mint felére esett volna vissza az elmúlt 5 évben.

A MOL-csoport Kutatás-Termelés divíziója

A MOL-csoport Kutatás és Termelés üzletága több, mint 85 év tapasztalattal rendelkezik az olaj- és gázfeltárás, valamint kitermelés területén. A portfolió részeként tíz országban rendelkezik olaj- és gázipari kutatási és termelési eszközökkel és közülük nyolcban folytat termelést. A MOL Kutatás-Termelés a MOL-csoport EBITDA-jának 47 százalékát adta 2022-ben, napi 92.000 hordó egyenértéket termelt.

A csoport termelésének csaknem egyharmada, 32.000 hordó/nap volt a magyarországi szénhidrogén kitermelés, ebből 20.000 hordó/nap egyenérték volt a földgáztermelés volumene. A sekélygáz termelés 2022-ben a MOL magyarországi földgázkitermelésének 5 százalékát adta.