Business Talks '24

Üzleti konferencia

Ne maradjon le az év
üzleti konferenciájáról!

Szerezze be
jegyét most.

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) keddi kamatdöntését, melynek során 75 bázisponttal 8,25 százalékra csökkentették az alapkamatot, elemzői háttérbeszélgetés keretében indokolta Virág Barnabás, az MNB alelnöke.

Új szakasz a monetáris politikában

Elmondta, hogy két tényező alakította az inflációt: a lassú fogyasztás, illetve a forint gyengülése. A monetáris politika új szakaszba lép, immár lassulni fog a kamatcsökkentés üteme. nem az lesz már a kérdés, hogy 75 vagy 100 bázispontos a csökkentés, hanem minden kamatdöntés egy új helyzet lesz a beérkező adatok fényében. Az első félév végére 6-7 százalékos kamatszint várható, de most a sáv felső szélét valószínűsítik, 6,5-7 százalék között. Óvatos monetáris politikára lesz szükség az év második felében is.

A mértéket meghatározó tényezők

A monetáris tanács három opciót tárgyalt: 100, 75 illetve 50 bázispontos, végül egyhangúan a 75 bázispont nyert. Ennek megfelelően a kamatfolyosó két széle 7,25 illetve 9,25 százalékra módosult. Az infláció a következő hónapokban még a toreranciasáv felső részében lehet, az későbbi részében ebből felfelé kiléphet. A teljes éves adat az MNB meglátása szerint 3,5-5 százalék között alakulhat.

A cél a 3 százalék, ennek elérését jövőre tervezik. A gazdasági növekedés idén 2,4 százalék körüli lehet, 2025-ben 4 százalék körüli, 2025-ben 3,5 százalék körüli várhatóan. Ha csak a makrogazdasági helyzetet vették volna figyelembe, akár nagyobb is lett volna a csökkentés, de a pénzpiaci bizonytalanságok (forint árfolyam gyengélkedése, hosszabb hozamok növekedése) miatt a kisebb mérték mellett kellett dönteni.

Részletek

Az infláció globálisan alacsony szintre süllyedt és megközelítette a jegybanki célértékeket, viszont az év elején lelassult a folyamat, sőt, kisebb emelkedés is zajlott néhol az inflációban. A nagy jegybankok, a Fed és az EKB esetében a kamatpálya felfelé tolódott: a kamatcsökkentés év közepén indulhat meg, üteme nehezen megbecsülhető. A hosszú hozamok ennek megfelelően emelkedtek.

Itthon dezinflációs folyamatok mutatkoztak, ugyanakkor az elmúlt években jelentős kínálati sokkon ment át a világ, ami azt okozta, hogy korábban 3 százalékos inflációnál a szolgáltatások árszintje ennél nem sokkal nagyobb mértékben emelkedtek, most viszont jóval nagyobb, 10 százalékos mértékben, így felértékelődik az alacsony importált infláció jelentősége. 

Maginfláció, reálbér, keresletnövekedés

A maginfláció még a jegybanki toleranciasáv fölött van, az év folyamán elérheti azt, így továbbra is fegyelmezett monetáris politikára van szükség, az alacsony inflációs célt el kell érni és meg kell őrizni: ez kell ahhoz is, hogy a reálbérek érdemben nőhessenek, a vásárlóerő javuljon, így a gazdaság növekedésnek indulhasson a belföldi kereslet oldaláról. Az export oldalán is gyengélkedés mutatkozik: a legtöbb exportpartnerél lefelé mozdultak a növekedési várakozások.

Folyó fizetési mérleg, finanszírozási képesség

A folyó fizetési mérleg egyenlege továbbra is javul, többlete tovább növekedhet: idén enyhébben, a következő két évben erősebben. Ebben szerepük lesz a most folyó feldolgozóipari beruházások termőre fordulása is. Ennél is nagyobb mértékben nőtt a finanszírozási képesség az uniós források érkezése által (ez a jegybanki tartalékok szintjében mutatkozik).

Amit figyelnek

Négy tényezőt figyel a jegybank: az infláció, a kockázati megítélés (ebben döntő lesz a költségvetési folyamatok alakulása), a nemzetközi monetáris környezet (lassabb a nagy jegybankok csökkentése) és a pénzpiaci stabilitás. Mindezeket előre tekintve úgy látják, hogy továbbra is óvatos monetáris megközelítés indokolt. 

Óvatosság

A pénzpiaci stabilitás kulcsfontosságú, az importált inflációt csökkenteni kell (ez erőseb, de legalábbis nem gyengébb forintot jelent). A magyar gazdaság érdeke egy stabil, kiszámítható pénzpiaci közeg (stabil árfolyam). Ezért is lesz óvatos a monetáris politika, nem lesz gyors a kamatcsökkentés, és nem is kerül túl alacsony szintre: fennmarad a pozitív reálkamat. 

Elemzői vélemény

Kiss Péter, az Amundi Alapkezelő befektetési igazgatója az elemzői várakozásokkal megegyező kamatcsökkentést a szükségesnél szigorúbbnak látja, mert a kockázati környezet döntően nem változott az előző döntés óta, sőt, a fejlett piaci jegybankok márciusi kommunikációja további bátorítást adhatott volna egy nagyobb, 100 bázispontos lépéshez.

Feltehetően egyedi faktoroknak tudható be a kamatvágási ütem csökkentése, hiszen a jegybank középtávú előrejelzése (félév végén 6-7 százalék közötti alapkamat) nem változott az előző hónaphoz képest. Magyarázó tényezőként egyelőre csak a forint árfolyammozgása, illetve a hozamok emelkedése maradt.

Az elemző év végéig, illetve 2025-ben nagyobb teret lát a kamatcsökkentésre, mint sok más szereplő. Ennek oka, hogy Virág Barnabás nemrég a magyar kamatelőny megtartását jelölte meg fő célként. Ez viszont mozgó célpont, mivel előfordulhat, hogy a fejlett piaci jegybankok kommunikációja tovább puhul, esetleg a kamatcsökkentések is hamarabb indulnak a jelenlegi várakozásoknál, ami lejjebb vinné a viszonyítási pontokat. Ugyancsak van esély egy lengyel jegybanki kamatcsökkentésre. Ez a régiós kockázati felár szempontjából lenne kiemelten fontos az MNB számára, hiszen így alacsonyabb kamatszint mellett is a régiós átlagnál nagyobb pozitív reálkamatot tudna felmutatni.