Véleménye szerint nem a kétoldalú kapcsolatokat kellene erőltetni, bár azok is fontosak, hanem a mind szélesebb körű nemzetközi munkamegosztásban kellene Magyarországnak aktívan részt venni. Ebbe azonban csak akkor tud bekapcsolódni, ha a Nyugat felé orientálódik, mert ott van a fejlett technika, technológia, amire a modernizációhoz szüksége van - mondta Mellár Tamás a lapnak.

Ha normális ország lennénk, már teljes erővel energetikai rendszerünk átállításán dolgoznánk, hogy ne legyen szükségünk az atomerőműre és ne függjünk a földgáztól - fogalmazott a közgazdász. Ha összeadjuk az akkori kelet- és a nyugat-német piacra irányuló kivitelünket, kiderül, hogy a rendszerváltás előtt is a németek voltak a legjelentősebb kereskedelmi partnereink. Lehet beszélni bilaterális kapcsolatokról, meg keleti nyitásról, a nemzet elsőségéről, de vannak a megkerülhetetlen tények és gazdasági törvényszerűségek - véli Mellár.

Kapcsolódó

A magyar gazdaság szép számaihoz hozzátartozik az évente az országba érkező és a GDP 5-6 százalékát kitevő uniós támogatás, a több százezer külföldön dolgozó magyar hazautalása, ami évi 900-1000 milliárd forint. Ehhez képest a tavalyi 2 százalék körüli GDP-bővülés mellett a 10 százalékos beruházás-csökkenés, a hiányzó magánberuházások nem azt a benyomást keltik, hogy Magyarország erősebb lett - sorolta az egyetemi tanár.

Adminisztratív úton azonban nem lehet nemzeti burzsoáziát létrehozni - véli Mellár. Szavai szerint "az nem megy, hogy kijelölöm a nemzet gázszerelőjét, meg a hegymászó barátomat, hogy ti lesztek a nemzeti középosztály. Vagy inkább felső osztály". Ehelyett azt tanácsolja, hogy a kkv-k számára inkubátorházakat kellene létesíteni, startupprogramokat indítani, kockázati tőketársaságokat alapítani, kedvezményes hitelekkel támogatni őket - így majd a legtehetségesebbek maradnak talpon, akik a nemzetközi piacon is versenyképesek lesznek.

Amikor Orbán Viktor kormányfő annyira ünnepli Donald Trump politikáját, nem gondol arra, hogy ha az amerikai elnök tényleg védővámokat vezet be, akkor sok külföldi cég szedheti Magyarországon a sátorfáját, mert a német autógyárak például nem biztos, hogy a németországi üzemeiket zárják majd be. Őket nem fogják kiváltania ezek a baráti cégek - véli Mellár.

Egyúttal aggódik az MNB növekedési hitelprogramja (nhp) miatt is. Szavai szerint egy jegybanknak nem az a feladata, hogy a gazdaságot fűtse, hanem a monetáris politikával, a kamatokkal, az inflációval, a hazai fizetőeszköz védelmével kell(ene) foglalkoznia. Ha pedig a kkv-hitelezés eredménytelensége láttán a jegybank további kedvezményeket adni, akkor a nagyon olcsó pénz miatt olyan beruházásokat indíthatnak el a cégek, amelyeknek nagyon rossz a megtérülése. Így beruházási buborék jöhet létre, amelyet végső soron a jegybank átvállalja, azaz mi valamennyien fizetjük meg.