Megugrott a a magyar jégkrémexport Görögországba

A Napi Gazdaság keddi számának cikke

Magyarország agrár-külkereskedelmének túlnyomó részét az Európai Unióval folytatja, de Franciaország nincs a jelentős partnerek közt, bár a csatlakozás óta folyamatosan növekszik a kétoldalú kereskedelem volumene. Az Agrárgazdasági Kutató Intézet adatai szerint 2004-ben a Franciaországba irányuló magyar export értéke 31,6 milliárd forint volt, tavaly viszont 51,5 milliárdra rúgott, az import értéke a csatlakozás évében 24,1 milliárd forint, tavaly már közel 60 milliárd forint volt.

A termékszerkezet stabil és nagyjából szerencsés is, mivel a legnagyobb partnerekkel folytatott kereskedelemhez képest magasabb a feldolgozott termékek aránya. A kivitel túlnyomó része  zöldségkonzerv, hűtött és fagyasztott baromfi, kisállateledel, illetve kukorica-vetőmag. Változatlanul kereslet mutatkozik a kacsa-, illetve libamájra − továbbra sem sikerült azonban magasabban feldolgozott formában exportálni a termékeket. A zöldségkonzervexport egyértelműen a húsz éve Magyarországon termelő Bonduelle tevékenységének hatása. Az import jelentős részét a kukorica-vetőmag, az állateledel, a friss és fagyasztott sertéshús és az élő marha adja (utóbbiak javarészt nagy értékű tenyészállatok).

Görög narancs

Görögországgal szemben ugyan egyértelműen pozitív a magyar egyenleg − tavaly 20,74 milliárd forint volt a kivitel értéke, az import 7,2 milliárd forintot tett ki −, ám korántsem olyan stabil a termékszerkezet, mint Franciaország esetében, emellett évente jelentősen ingadozik az egyes áruk értékesített mennyisége is. Az exportérték harmadát a gabonafélék adták 2011-ben, egy évvel korábban viszont még a kivitel fele került ki ebből az árucsoportból. A török kereslet miatt jelentősen csökkent a Görögországba szánt élőmarha-export is. Jelentősen megugrott viszont a fagylalt- és a jégkrémkivitel − 2010-ben még 270 millió forint volt, tavaly pedig már 1,7 milliárd forint. A görög import 45 százalékát a gyümölcs adja. Az elmúlt két évben a fő importtermék a narancs volt, megelőzve az őszibarackkonzervet, a rizst, különféle égetett szeszes italokat, egyéb élelmiszer-készítményeket és a mandarint. Utóbbiból szeszélyesen változik az importált mennyiség: tavaly csak ezer, 2011-ben 1200 tonna érkezett Magyarországra, de korábban volt példa évi 500, illetve 1500 tonnás importra is. A görögdinnyénél is hasonló ingadozások figyelhetőek meg: tavaly alig 1400 tonnányi érkezett, ám az esős időjárás által tönkretett 2010-es szezonban 6200 tonna volt az import, sőt akadt példa 12 ezer tonnás behozatalra is. Az elmúlt években azonban, mióta a kereskedelmi láncok is tekintettel vannak a hazai dinnyeszezon kezdetére a beszerzési döntéseknél, komolyabb piaczavar nem fordult elő.