Új és friss lendületre van szüksége a gyógyszeriparnak, amit a szektorral együttműködve lehet létrehozni, mondta egy videóüzenetben küldött nyitóbeszédében Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter a hazai gyógyszerszektor, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) konferenciáján.

A hazai kutatás-fejlesztésre fordított összegek 20 százalékát a gyógyszeripar adja, és hangsúlyozta a V4 országok között egyedül Magyarországon pozitív az ágazat külkereskedelmi mérlege, ez egyébként 2022-ben meghaladta az 1,3 milliárd eurót is.

Kérést fogalmazott meg a MAGYOSZ

A gyógyszeripart is sújtó extraprofitadóval kapcsolatban Nagy Ádám, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium iparügyekért felelős helyettes államtitkára elmondta, 2024-ben lehetőséget lát arra, hogy az extraprofitadóról szóló szabályozást újra tárgyalják. Az adót 2023. decemberében karácsony előtt kapták karácsonyi ajándékként a cégek, és a jelenlegi szabályok szerint 2024. decemberéig van hatályban. A MAGYOSZ azt kéri a kormánytól, hogy idén másmilyen karácsonyi ajándékot szeretnének kapni, garanciát kérnek arra, hogy 2024 év végétől a kormány kivezeti a különadót.

A hazai gyógyszeripar szereplői szerint az iparágban az adó miatt gyógyszeripari beruházások maradtak el, a kkv-k a kutatási és fejlesztési költségeiket vágták vissza.

A magyar gyógyszergyártás rendkívüli potenciállal rendelkezik, a gazdaság és a külgazdaság mozgatórugója, már csak azért is, mert minden második magyar a MAGYOSZ tagvállalatai által gyártott gyógyszert szed. Világszerte több mint 100 országban ismerik és alkalmazzák a magyar gyógyszereket - mondta Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének (MAGYOSZ) elnöke, a 29 tagvállalatot tömörítő civil szervezet konferenciáján.

Dr. Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke
Dr. Greskovits Dávid, a MAGYOSZ elnöke
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

A szektor árbevétel 1572 milliárd forint volt 2022-ben, a hatályos szabadalmak 35 százaléka gyógyszeripari bejelentésből származott, az utóbbi öt évben a hazai összberuházás értéke meghaladta az 550 milliárd forintot is. A hazai gyógyszeriparon belül az egy alkalmazottra jutó hozzáadott érték már megelőzi a járműipart is.

Az elmúlt években még az ág is húzza a szektort

A MAGYOSZ elnöke szerint a szektor folyamatos gondokkal szembesül, megemlítette a szerializációt, a gyógyszerazonosítás bevezetését, ami miatt 20 milliárd forint beruházási költséggel szembesültek a gyártók, majd a pandémia kihívásai után kitört az orosz-ukrán háború, drágultak a szállítási és nyersanyag költségek, ezek az utóbbi években történt események évről évre rendkívüli helyzet elé állítják a gyógyszeripart.

Az Európai Unió felismerte, hogy a gyógyszeripar egy rendkívül fontos iparág, Brüsszelben éppen készül egy gyógyszeripari stratégiára, erről a Economxen is többször írtunk. A MAGYOSZ elnöke kiemelte: az elmúlt 20 év legnagyobb reformja van születőben.

Jön az új iparstratéga

A hazai egészségipar értékesítése 2022-ben 1,44 ezer milliárd forint volt, ennek 77 százalékát a gyógyszeripar, 23 százalékát az orvostechnológiai szektor adta. Az exportarány az egészségipar értékesítéséből 87 százalékot tett ki, mondta a MAGYOSZ konferenciáján Túri Anikó, a Gazdaságfejlesztési Minisztérium közigazgatási államtitkára.

Már körvonalazódik Magyarország új iparstratégiai programja, ami 2030-ig fogalmazza meg a teendőket, ebben a projektben pedig fontos szerepet kap az egészségipar is.

Dr. Nagy Ádám, Iparügyekért felelős helyettes államtitkár, Besesek Botond, adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár, Dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, Prof. Dr. Csath Magdolna, PPKE Kutatóprofesszora, Bogsch Erik, Elnök, Richter Gedeon Nyrt., MAGYOSZ Elnökségi tag, Dr. Greskovits Dávid, Elnök, Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetsége magyosz konferencia
Nagy Ádám iparügyekért felelős helyettes államtitkár, Besesek Botond adószabályozásért és számvitelért felelős helyettes államtitkár,  Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkár, Csath Magdolna közgazdászprofesszor, Bogsch Erik, a Richter elnöke, és Greskovits Dávid, a Magyarországi Gyógyszergyártók Országos Szövetségének elnöke
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Az egészségipar kihívásokkal és javaslatokkal kapcsolatban elmondta, hogy már az idei évben a Magyar Közlönyben megjelennek az ezzel kapcsolatos jogszabályok. Az új egészségipari kihívások között említette az adatvezérelt egészségügyet, az innováció és kutatás fejlesztési potenciál kialakítását, valamint a hazai gyártók versenyképességének növelését is.

A gyógyszeriparral kapcsolatban felidézte: 2006 és 2023 között 14 gyógyszeripari nagy beruházás történt, amit 18 milliárd forinttal támogattak a költségvetésből, az elmúlt évben 5 milliárd forintot fordítottak a szektorra.

A gyógyszerhiányok ellátási gondokat hoznak

Az inflációval, a bérek emelkedésével, a növekvő adóterhekkel szembesültek a gyártók, mondta a generikus piac problémáiról Jelena Livsica, a Teva Gyógyszergyár kereskedelmi vezérigazgatója.

Jelentős a nyomás az árstruktúra miatt, éppen ezért a generikus gyógyszerek fenntartása veszélyben van, ennek a következménye, hogy egyes gyártók készítményeket vonnak ki a piacról, ami ellátási problémákhoz vezet.

Jelena Livsica, a Teva Gyógyszergyár Zrt. kereskedelmi vezérigazgatója
Jelena Livsica, a Teva Gyógyszergyár Zrt. kereskedelmi vezérigazgatója
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Jelenleg Európa-szerte a generikumok 69 százaléka egy vagy két gyártóhoz kötődik, felmerül a kérdés, hogy elég ez? Ha nincs verseny a piacon az fenntarthatatlan gyógyszerellátást eredményezhet, mondta a Teva vezérigazgatója.

Példaként említette, hogy az antibiotikumok területén 35 százalékos visszaesés van már, ezek nem csak epizódikus készlethiányok, ez a termékhiány már az ellátásbiztonságot fenyegeti. Úgy véli, véget kell vetni az Európa-szerte tapasztalható gyógyszerhiányoknak, kiszámítható adópolitikára van szükség, az egészségügy jobb finanszírozására, az európai gyógyszerkészletek monitorozására.

A gyógyszeripari szabályozást és az árpolitikát felül kell vizsgálni, mert egy-egy gyógyszer olcsóbb mint egy csomag rágógumi.

Nem vasba kell fektetni

2007 óta nem változtak a vényköteles gyógyszerárak az infláció több mint 100 százalékkal nőtt, mondta Orbán Gábor, a Richter vezérigazgatója.

Európa legnagyobb tőzsdei cége idén szeptembertől a Novo Nordisk. A dán gyógyszercég sikerének a titka, hogy rengeteget fektetnek a tudásexportba, hívta fel figyelmet a Richter-vezér.

Orbán Gábor a Richter Gedeon Nyrt. Vezérigazgatója
Orbán Gábor a Richter Gedeon Nyrt. Vezérigazgatója
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

Orbán Gábor szerint a vas és acél országának az építése hígítja a hazai gazdaságot, nő az eszközállomány, de nem nő a hozzáadott érték.

A hígítás nem jó irány, a tudásexportra kellene nagyobb hangsúlyt helyezni.

Európa szerepe erős a gyógyszeriparban, de India, Kína, és Japán kétszer olyan gyorsan emelkedik, mint az európai piac, mondta Rónay Tamás, a Sanofi vezérigazgatója. Európa nem dőlhet hátra, Magyarországon a gyógyszergyártóknak az a célja, hogy a versenyképesség és az innováció felgyorsuljon minél hamarabb.

A V4-ek között Lengyelország és Magyarország a két vezető állam a gyógyszeriparban, Csehország és Szlovákia harmadik és negyedik helyen áll. Meg kell találni azokat a kitörési pontokat, ami Magyarországot globális pozícióba helyezi. Ezek a kitörési pontok lehetnek többek között az új célzott beruházások támogatása, új kutatás-fejlesztési ösztönzők, és a természettudományos oktatás erősítése is. De korrekciós mechanizmusra is szükség van, áremelés kell elérni a gyógyszercégeknek, és akkor az exportárak is emelkedhetnek.

Magyarország legversenyképesebb iparága a gyógyszeripar, globálisan is megállja a helyét, mondta Poroszlai Csaba, az Egis Gyógyszergyár vezérigazgatója.

Hamarosan új terápiák kapnak támogatást

A hazai kiadások 10,5 százalékát költjük egészségügyre, ennél többet csak társadalombiztosítási kiadásokra például nyugdíjra költenek a költségvetésből, mondta Bidló Judit, a Belügyminisztérium helyettes államtitkára.

Dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára
Dr. Bidló Judit, az egészségügy szakmai irányításáért felelős helyettes államtitkára
Kép: Economx / Hartl Nagy Tamás

A költségvetésből a daganatos megbetegedésekre költik a legtöbbet, utóbbi készítményekre költött források emelkedtek az elmúlt években, szemben a többi terápiás területtel, ahol nem volt ilyen emelkedés.

Amíg 2011-ben a gyógyszerkiadás 93 százaléka receptköteles gyógyszerre ment, 2022-re már 65-70 százalékra csökkent az arányuk. Előadásában kitért arra is, hogy készül egy stratégiai gyógyszerlista, valamint hamarosan befogadnak több olyan készítményt, melyek megkapták az állami egészségbiztosítási támogatást, 62 új gyógyszer jelenik meg 38 terápiás területen.