A Központi Statisztikai Hivatal „Magyarország, 2025. I. félév” című kiadványa alapján cikksorozatunk harmadik részében az építőipar, a turizmus és a demográfiai folyamatok alakulását vesszük górcső alá. Az első féléves adatokból kirajzolódik a gazdasági szektorok teljesítménye és a népesség változásának tendenciája.
Nem néz ki túl jól az építőipari szektor
2024 nyara óta először mutatott javulást az építőipar teljesítménye: a 2025 második negyedévében bekövetkező növekedés megtörte a csaknem egyéves lejtmenetet. Összességében azonban az év első felében a termelés volumene még nem mutatott érdemi elmozdulást a tavalyihoz képest – az építőipari termelés értéke folyó áron 3600 milliárd forintot tett ki. Az ágazaton belül az épületépítések – amelyek a teljes kibocsátás 63 százalékát adják – és az egyéb, főként infrastrukturális építmények (37 százalék) egyaránt stagnáltak.
Az év első hat hónapjában 3008 milliárd forint értékben kötöttek új szerződéseket, ami 3,3 százalékkal elmaradt az előző év azonos időszakától. Bár májusban és júniusban már élénkülés látszott, az összesített volumencsökkenés leginkább az épületépítési projektek visszaesésének (–15 százalék) tudható be. Ezzel szemben az egyéb, főként infrastruktúra-fejlesztéseket célzó beruházások területén 16 százalékos bővülés volt tapasztalható.
Az építőipar jövőbeli kilátásait illetően biztató jel, hogy 2025 júniusának végén a szerződésállomány volumene 18 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, összesen 3737 milliárd forint értékben.
Bezuhant a lakásépítések száma
2025 első felében tovább mérséklődött a lakásépítési kedv: az egy évvel korábbinál 15 százalékkal kevesebb, mindössze 5129 új lakás készült el országszerte. Az értékesítésre szánt lakások aránya ugyanakkor nőtt – ezek tették ki az új építések kétharmadát (66%) –, míg a saját használatra épülő otthonok aránya 32 százalékra csökkent. Bérbeadásra továbbra is csak elvétve épültek lakások. Az új otthonok átlagos alapterülete 93,5 négyzetméter volt, ami 1,9 négyzetméteres visszaesést jelent egy év alatt. A használatba vett lakások közel fele (48 százalék) családi házban, 41 százalékuk többlakásos épületben, 7,1 százalékuk pedig lakóparkban kapott helyet.
A jövőbeni építkezések kilátásai ezzel szemben kedvezőbben alakultak. Az építési engedélyek és bejelentések alapján 12 830 új lakás épülhet a következő időszakban, ami 43 százalékos növekedést jelent 2024 első félévéhez képest. A bővülés döntően a fővárosi, nagyobb volumenű beruházásoknak köszönhető, ahol a kiadott engedélyek száma közel a négyszeresére nőtt. A megyei jogú városokban is enyhe, 3,3 százalékos bővülést mértek, ugyanakkor a kisebb településeken visszaesés látszik: a városokban 17, a községekben 6,1 százalékkal kevesebb engedélyt adtak ki, mint egy évvel korábban.
A lakásbérleti piac eközben tovább drágult. 2025 júniusában a lakbérek 7,3%- százalékkal haladták meg az egy évvel korábbi szintet. A bérleti díjak emelkedése még az inflációt is túlszárnyalta, így a lakbérek reálértéke 2,6 százalékkal magasabb volt, mint 2024 közepén.
Egyre kevesebbet járunk étterembe
2025 első felében élénkebb lett a turizmus: a vendégek összesen 18,9 millió vendégéjszakát töltöttek el a hazai turisztikai szálláshelyeken, ami 4,5 százalékos növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest. A vendégek száma ennél is nagyobb mértékben, 7,8 százalékkal emelkedett, vagyis többen utaztak, de rövidebb időre maradtak – egy vendég átlagosan 2,3 éjszakát töltött el szálláshelyen, ami enyhe csökkenés az egy évvel korábbihoz képest.
A kínálati oldalon is mérsékelt bővülés látszik. Júniusban 2924 kereskedelmi szálláshely működött az országban, 301 ezer férőhellyel – ez rendre 0,6 és 3,2 százalékkal több, mint 2024 júniusában. A magán- és egyéb szálláshelyek köre még dinamikusabban bővült: számuk 4,8 százalékkal, férőhelyeiké pedig 4,2 százalékkal nőtt. Az első félév végén így már mintegy 30 ezer szálláshely összesen 236 ezer férőhellyel várta a vendégeket Magyarországon.
2025 első felében a külföldi turisták aktivitása tovább élénkítette a hazai turizmust: a vendégéjszakák száma 7,4 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A legtöbb éjszakát Németországból, az Egyesült Királyságból és Olaszországból érkező vendégek töltötték el, miközben a belföldi forgalom is bővült, 1,3 százalékkal haladta meg a 2024 első felét.
A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi Repülőtér 2025. I. félévi utasforgalma5 (9,1 millió fő) az egy évvel korábbihoz képest 15 százalékkal emelkedett.
A vendéglátóhelyek bevételei 2025 első hat hónapjában 1352 milliárd forintra rúgtak. Bár az éves alapon, 2023 decembere óta tartó növekedés az év első felében február–márciusban és májusban kis mértékben megtorpant, összességében az árbevétel mindössze 0,2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.
Szép lassan elfogyunk
2025 első felében a demográfiai folyamatok továbbra is kedvezőtlen képet mutattak. Az év első hat hónapjában 34 990 gyermek született, ami 7,8 százalékkal kevesebb az egy évvel korábbinál. Ugyanebben az időszakban összesen 64 910-en hunytak el, ami 3,3 százalékos növekedést jelent 2024 első feléhez képest.
Ennek következtében a természetes fogyás – vagyis a születések és halálozások különbsége – 29 920 fő volt, 20 százalékkal magasabb az előző évinél. Az első féléven belül januárban regisztrálták a legnagyobb természetes fogyást, ami tovább erősítette a népesség csökkenésének trendjét.
A házasodási kedv az előző évi élénkülés után csökkent: 2025 január–júniusában 20 284 pár kötött házasságot, 4,4 százalékkal kevesebb, mint 2024 azonos időszakában.
Bőven akad kihívás a magyar gazdaságban
Összességében a 2025 első féléves adatokból világosan kirajzolódnak a magyar gazdaság és társadalom fő trendjei. Az építőiparban a termelés stagnálása mellett a szerződésállomány növekedése arra utal, hogy a szektor lassan magához tér, miközben a lakásépítések száma mérséklődött, főleg a családi házak és saját használatra épített otthonok terén. Ugyanakkor a fővárosi és nagyvárosi beruházások élénkülése, valamint a kiadott engedélyek számának növekedése bíztató jel a következő időszakra.
A turizmus terén a vendégek és vendégéjszakák számának emelkedése, különösen a külföldi turisták növekvő jelenléte, valamint a szálláshelyek és férőhelyek bővülése mutatja, hogy a szektor stabil növekedést mutat. A vendéglátóipar árbevétele ugyan stagnált, de a trend hosszú távon folyamatos növekedést jelez.
A demográfiai adatok azonban továbbra is kihívást jelentenek: a születések számának csökkenése és a halálozások növekedése miatt a természetes fogyás jelentősen nőtt, ami a népesség hosszú távú csökkenését vetíti előre.
Az egyes gazdasági szektorok tehát – építőipar és turizmus – bizonyos mértékű élénkülést mutatnak, de a népességcsökkenés és a lakásépítések mérséklődése figyelmeztet arra, hogy a hosszú távú társadalmi és gazdasági egyensúly fenntartása komoly kihívások elé néz.