A Központi Statisztikai Hivatal közzétette Magyarország, 2025. I. félév című kiadványát, melyben részletesen elemzi hazánk gazdasági teljesítményét. A tájékoztatóból cikkünk első részében először a GDP, a beruházási, valamint a külkereskedelmi makroadatokat vizsgáljuk.

Kettős kép: stagnáló GDP, élénk fogyasztás

A KSH friss adatai szerint

Kapcsolódó

Magyarország GDP-je az idei év első felében 0,1 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest, miközben az Európai Unió egészében 1,6 százalékos növekedés volt tapasztalható.

Hazánk mellett Luxemburgban csökkent, Ausztriában pedig stagnált a gazdasági teljesítmény. Magyarország legnagyobb gazdasági partnerénél, Németországban 0,2 százalékos növekedést mértek. Az uniós országok közül a legkiemelkedőbb bővülést Írország produkálta, 18 százalékkal, bár a GDP-t torzító tranzakciókat kiszűrő mutató szerint az ír gazdaság 3,9 százalékkal nőtt. A visegrádi országok közül Lengyelországban 3,4, Csehországban 2,5, Szlovákiában 0,8 százalékos növekedés volt.

Magyarországon a gazdasági folyamatok továbbra is kettősséget mutattak: a szolgáltató szektor és a fogyasztás bővülése pozitívan hatott a GDP-re, de ezt ellensúlyozta az ipar és a mezőgazdaság visszaesése, a beruházások mérsékelt volumene, valamint a termék-külkereskedelmi egyenleg romlása. Az építőipar teljesítménye az első negyedévben elmaradt az előző év azonos időszakától, a második negyedévben azonban már meghaladta azt, így összességében nem befolyásolta érdemben a GDP első félévi alakulását.

„Az idei évben körülbelül 0,5 százalékkal nőhet a GDP, ami inkább stagnálás közeli állapotot jelez, de 2025-re már 2,4 százalékos bővüléssel számolhatunk”

– mondta az Economxnak a K&H elemzője. Németh Dávid hozzátette, továbbra sem kedvező a külső környezet: az Egyesült Államokkal szembeni vámok torzítják a kereskedelmet, a kínai ipari túltermelés visszafogja az európai keresletet, a francia költségvetési helyzet és kormányválság sem segít, és az amerikai gazdaság is lassuló pályán van. Ebben a környezetben pedig nehéz robbanásszerű növekedést várni – inkább egy mérsékelt, belső forrásokból táplálkozó javulásra lehet számítani.

A háztartások fogyasztása tovább növekedett, 3,4 százalékkal haladta meg az előző év azonos időszakát. Ezen belül a háztartások fogyasztási kiadása 4,5 százalékkal emelkedett, a nonprofit intézményektől kapott természetbeni juttatások volumene nőtt, míg a kormányzati juttatások elmaradtak az előző évitől. A közösségi fogyasztás a 2024. első félévi alacsony bázist meghaladta. Így a végső fogyasztás – amelynek 84 százalékát a háztartások, 16 százalékát a közösségi fogyasztás adta – összességében 4,2 százalékkal nőtt.

Talán megáll végre a beruházások tragédiája

Miközben a fogyasztás bővülése Magyarországot az uniós élmezőnybe emelte, a beruházások visszaesése volt a legnagyobb az EU-ban: a bruttó állóeszköz-felhalmozás volumene 8,3 százalékkal csökkent az előző év azonos időszakához képest. A visszaesés oka a részben kieső uniós források, az állami megrendelések elmaradása, a piaci bizonytalanságok és a nagyberuházások kifutása.

A beruházásokon belül a nagyvállalatok fejlesztései 10 százalékkal, a költségvetési szerveké 15 százalékkal csökkentek. Az építési beruházások 9,2 százalékkal, a gép- és berendezésbeszerzések 11 százalékkal estek vissza. A feldolgozóiparban a beruházások 17 százalékkal maradtak el az előző évitől, az ingatlanügyletek fejlesztései pedig 8,7 százalékkal csökkentek. A szállítás és raktározás beruházásai viszont 16 százalékkal nőttek, részben az állami infrastrukturális fejlesztések és a logisztikai cégek járműbeszerzései miatt. Az energiaipar és az adminisztratív szolgáltatások beruházásainak emelkedése mérsékelte a nemzetgazdasági szintű csökkenést.

Németh Dávid azt Economxnak azt mondta,

„nem várható még ennél is nagyobb visszaesés a beruházások terén – sőt, az állami programok és a beáramló uniós források valamilyen szinten segíthetnek élénkíteni ezt az oldalt”.

A termékforgalom visszafogta a növekedést

A külkereskedelmi forgalom egyenlege 2025 első felében negatívan hatott a gazdasági teljesítményre. A nemzeti számlák módszertana szerint a külkereskedelem aktívuma 2420 milliárd forint volt, ami 351 milliárd forintos csökkenést jelent az előző év azonos időszakához képest. Érdekesség, hogy az exporttöbblet 80 százaléka már a szolgáltatás-külkereskedelemből származott, míg 2024 azonos időszakában ez az arány 64 százalék volt. Összességében a külkereskedelem 81 százalékát a termékek, 19 százalékát a szolgáltatások adták.

A nemzeti számlákétól eltérő, más statisztikai módszerrel számolt adatok szerint a termékexport euróban 74,4 milliárd euróra nőtt, ami 1,7 százalékos emelkedés az egy évvel korábbihoz képest. Az import értéke 67,6 milliárd euró volt, 0,6 százalékkal több az előző év azonos időszakához képest. Ennek eredményeként a termékekből származó aktívum 6,9 milliárd euró lett, ami 833 millió eurós javulást jelent 2024 első félévéhez mérten.

A pozitív egyenleg főként a gépek és szállítóeszközök jelentős, 10,9 milliárd eurós exporttöbbletének köszönhető. Emellett az élelmiszerek, italok és dohánytermékek 1,1 milliárd eurós, valamint a nyersanyagok 0,5 milliárd eurós többlete is hozzájárult a pozitív mérleghez.

2025 első felében az árubehozatal volumene 1,1 százalékkal, a kivitelé 1,2 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest. A kivitel emelkedését elsősorban az energiahordozók exportjának 55 százalékos, valamint a gépek és szállítóeszközök 1,4 százalékos volumennövekedése hajtotta. A behozatal bővülésében szintén az energiahordozók (20,5 százalék) és a gépek, szállítóeszközök (0,9 százalék) növekedése játszott fő szerepet.

Az Európai Unió tagállamaiból származó termékimport 1,1 százalékkal, az unión kívüli országokból 0,3 százalékkal nőtt.

Az export az EU felé 0,2 százalékkal csökkent, míg az unión kívüli országok felé 6,5 százalékkal emelkedett. A külkereskedelmi forgalom közel háromnegyedét az EU-val bonyolítottuk le, ahol 7,9 milliárd eurós exporttöbblet keletkezett, az unión kívüli országokkal szemben viszont 1,0 milliárd eurós passzívum alakult ki. Az uniós forgalom egyenlege romlott, az unión kívüli országoké javult az előző év azonos időszakához képest.

A szolgáltatások külkereskedelmében az export értéke 16,8 milliárd, az importé 11,5 milliárd euró volt. Az export 0,5 százalékkal, az import 3,0 százalékkal csökkent az előző évhez képest, így a 5,3 milliárd eurós aktívum 5,6 százalékos javulást jelentett.