Az építményfőcsoportok közül az épületek építésének termelése 6, az egyéb építményeké 0,5 százalékkal csökkent. Az épületek építésében 8,8, míg az egyéb építmények építésében 2,2 százalékkal nőtt a termelés. A legnagyobb súlyú ágazat, a speciális szaképítés termelése 13,6 százalékkal esett vissza.

A szezonális és a munkanaphatással kiigazított index alapján 5,1 százalékkal nagyobb volt az építőipar termelése a novemberinél – írja a KSH.

Kapcsolódó

2023-ban az építőipar termelése 5 százalékkal volt kisebb mint 2022-ben.

Január és december között az építőipar termelői árai átlagosan 15,9 százalékkal nőttek az előző évhez mérten, a tavalyi negyedik negyedévben 9,2 százalékkal nőttek az előző év azonos időszakához képest. Az ágazaton belül az egyéb építmények építésében és a legnagyobb súlyú, speciális szaképítésben hasonló mértékben – 9,9 és 9,7 százalékkal –, míg az épületek építése vonatkozásában kevésbé, 7,7 százalékkal nőttek az árak 2022 negyedik negyedévéhez képest.

A költségek, főként a munkabérek növekedésének árfelhajtó hatását mérsékelte a megrendelések visszaesése. Az ipar árai egy százalékkal voltak magasabbak mint a harmadik negyedévben.

A megkötött új szerződések volumene 0,6 százalékkal emelkedett, ezen belül pedig 0,1 százalékkal mérséklődött az épületek építésére kötött szerződéseké. Az egyéb építmények építésére vonatkozóké 2 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit.

Az építőipari vállalkozások december végi szerződésállományának volumene 23,5 százalékkal csökkent.

Csak év végén várható érdemi növekedés

Juhász Attila, a Piramis Építőház Kft. tulajdonos ügyvezetője, aki egyben az ÉVOSZ Építőanyag-kereskedelmi Tagozatának elnöke, úgy kommentálta az adatokat, hogy az ipar 2023-as termelési volumene elmaradt az egy évvel korábbitól, érdemi növekedés pedig csak az év végén indulhat meg.

Hozzátette: a lakásépítés ennél gyorsabban állhat növekedési pályára, mert a kamatok csökkenése és az építőanyag árak esés, párosulva a támogatásokkal, javíthatnak a lakosság építési kedvét.

Hozzátette, 2022 óta nem volt példa arra, hogy két egymást követő hónapban növekedést mutasson az új szerződések volumene.

A szakértő szerint azonban lassú az átfutás az építőiparban: a visszaesések után a megkezdett építkezések volumenének növekedését három-négy negyedévvel követi az ágazati kibocsátás növekedése. Ezért még a kedvező adat után is elképzelhető, hogy csak 2025-ben indul növekedésnek a szektor teljesítménye.

Ugyanakkor a lakásépítéseknél hamarabb indulhat be lakosság építkezési kedve a növekedés a kamatok csökkenése és a kedvezményes hitel lehetőségek, továbbá a támogatások (CSOK Plusz, falusi CSOK, Babaváró hitel) miatt. Ehhez az is hozzájárulhat, hogy a tavaly év eleji csúcshoz képest az építőanyag árak az Újház építőanyag kereskedelmi hálózat forgalmi adatai alapján 6,2 százalékkal csökkentek.

Ugyanakkor átlagosan 5-6 százalékkal meg így is emelkedni fognak az árak az első negyedévben, terméktől és gyártóktól függően az év eleji átárazás miatt, és ehhez még további 2 százalékos drágulást adhatnak hozzá az üzemanyag áremelések, valamint a megemelkedett útdíjak.

Az építőipar kitettsége valóban kockázatos, de van, amiben téved Lázár János

Lázár János a napokban azzal borzolta a kedélyeket, hogy kijelentette: Magyarországon semmi keresnivalója külföldi építőipari vállalatnak, így meg kell akadályozni, hogy magas importtal és külföldi építőanyagokkal dolgozzunk. Ugyanakkor az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) szerint a helyzet ennél bonyolultabb, mégis van igazság a miniszter szavaiban.