Nagy visszhangot váltottak ki a Napi.hu-nak azok a cikkei, amelyekben a július 1-jétől élő új örökösödési szabályokról írtunk. Az újonnan átszabott rendszer többek között hatással lehet arra, hogy miként örökölnek a házastársak és az élettársak. A Magyar Országos Közjegyzői Kamara ezzel kapcsolatban például arra figyelmeztetett, hogy bizonyos esetekben az elhunytak élettársai kifejezetten sérülékeny helyzetbe kerülhetnek.

Az a közelmúltbeli írásunk szintén megmozgatta olvasóinkat, amely arról szólt: a magyar társadalomban máig rengeteg a tévhit, hogy a házaspárokra és az élettársakra egész pontosan hogyan vonatkozik a vagyonjog. Vagyis jellemzően sokszor nem vagyunk tisztában azzal, hogy az életközösséggel mi válik valóban közössé a kapcsolatban, és miként érdemes még időben tisztázni ezeket a kérdéseket. Például van olyan vagyon, amely sosem válik közössé a házassággal.

Mindezek apropóján merült fel a kérdés, vajon hogyan állunk hozzá a költségek megosztásához a párkapcsolatban. Jellemzően milyen attitűdöt képvisel a magyar lakosság? Vakon bízunk egymásban, és csupán egy bankszámlája van az egész családnak? Vagy szigorúan csak a külön kassza? Esetleg a kettő közt létezik egy népszerűb, hibrid megoldás? A Napi.hu jóvoltából a Pulzus kutató a következő kérdést tette fel egy országos, reprezentatív kutatás keretében:

mit tartasz ideális költségmegosztásnak egy párkapcsolatban?

A válaszok a következőképpen alakultak a teljes lakosság körében:

 

  • abszolút közös a kassza, minden megy a közösbe, azaz egy bankszámla van: 46 százalék;
  • részben közös a kassza, vagyis csak bizonyos közös költségekhez járulunk hozzá mindketten, ilyen például a rezsi, a nyaralás, az autó, a hitel, a gyerekek költségei: 36 százalék;
  • külön kassza van, nem dobunk be semmit a közösbe, mindenki fizeti a magáét: 5 százalék;
  • nincs fix megállapodás, hanem minden hónap végén elszámolunk aszerint, hogy épp hogyan tud hozzájárulni a közös költségekhez: 6 százalék;
  • mindent vagy szinte mindent csak az egyik fél fizet: 2 százalék;
  • nem tudom, nem válaszolok: 5 százalék.

A fiatalok kevésbé osztják meg a bankszámlát

A válaszokból az is kiderült, hogy a fiatalabb, 18 és 39 év közti korosztály preferálja a legkevésbé az abszolút közös kasszát. Kicsivel több mint a harmaduk (34 százalék) tartja szimpatikusnak ezt a fajta költségmegosztást. Ezzel szemben 43 százalékuk részben osztja csak meg a kasszát. A generáció 8 százaléka semmit sem ad bele a közösbe, a többiek pedig még keresik az útjukat.

40-től felfele már nyitottabbak a közös kasszára a magyarok, elsősorban a 60 pluszosok: ők 56 százalékos arányban dobják be a közösbe a költségeket, míg a középgeneráció tagjai fele-fele arányban. Mindkét idősebb korcsoport körülbelül harmada jelölte meg számára szimpatikus opcióként a részben közös kasszát. Rájuk szintén igaz, hogy szeretik a fix megosztást havonta.

Kép: Pulzus, Pulzus

A budapesti értelmiség inkább saját számlát vezet

A Pulzus kutatása alapján az iskolai végzettség foka és a költségek kapcsolaton belüli megosztása szintén teljesen egyértelmű összefüggést mutat. Megállapítható, hogy minél alacsonyabb a végzettség, annál nagyobb a hajlandóság az abszolút közös számlára. Valamint minél magasabb végzettséggel rendelkeznek a pár tagjai, annál inkább csak részben közös a kassza.

Kép: Pulzus, Pulzus

A településszerkezetet nézve kirajzolódott, hogy:

 

  • a legkevésbé a budapestiek rajonganak a teljes mértékben közös kasszáért: 40 százalékuk szavaz erre a verzióra;
  • a megyeszékhelyeken élők 44 százaléka esküszik a közös kasszára;
  • a községekben élők 45 százaléka;
  • a városban élők aránya itt a legmagasabb: 52 százalék.

A részben közös kasszát így a leginkább a fővárosiak alkalmazzák (45 százalék), második helyen a megyeszékhelyek lakói (42 százalék), a dobogó harmadik helyén érkeznek a községekben élők viszonylag leszakadva (33 százalék) és végül a városokban élők (30 százalék.) 

Kép: Pulzus, Pulzus

 

Egy kutatás adatai

A Pulzus felmérése a 18 év feletti felnőtt magyar lakosság körében készült július 4. és július 7. között, ezer megkérdezett bevonásával. A válaszadói mintában a férfiak 45 százalékban képviseltették magukat, a nők pedig 55 százalékban. A legfiatalabb, 18 és 39 év közti korosztálynak a 37 százaléka válaszolt, a 40 és 59 év közti középgenerációnak a 34 százaléka, míg a legidősebbek, 60 év felettiek 29 százalékos arányban vettek részt a kutatásban. A legtöbben (51 százalék) az alapfokú végzettséggel rendelkezők közül mondták el a véleményüket, majd őket követték a sorban a középfokú végzettség birtokában levők (31 százalék), végül a diplomások (18 százalék). A kutatás résztvevőinek 35 százaléka városban él, 30 százaléka községben, 18 százaléka Budapesten, 17 százaléka pedig megyeszékhelyen. A kutatásban résztvevők 62 százaléka él párkapcsolatban, házasságban, élettársi kapcsolatban.