Magyarországon a betegellátás erősen kórházközpontú, bár az Európai Unióban (EU) nem nálunk van a legtöbb kórházi ágy, hanem Bulgáriában az Eurostat adatai szerint.

Az Európai Unió Statisztikai Hivatala (Eurostat) kiemelte, hogy az elmúlt években az EU-ban valamelyest csökkent a kórházi ágyak száma. Példaként említik, hogy 2023-ban 100 ezer lakosra átlagosan 511 ágy jutott, szemben a 2022-es 516-tal, és még látványosabb a csökkenés a 2013-as 557 kórházi ágyhoz képest. 

Nem mernek ágyszámot csökkenteni

Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) napokban menesztett főigazgatója, egy tavaly év végi egészségügyi konferencián azt mondta: ilyen alacsony ágykihasználtságot még soha nem tapasztaltak az egészségügyben, ezek az adatok mélységesen alacsonyak – fogalmazott a 47. Medicina Fórumon, a  Magyar Kórházszövetség konferenciáján.

Kapcsolódó

A legutóbb publikált adatok szerint a kórházakban 58 százalékos kihasználtsággal működnek a kórházi ágyak

 – mondta az Economxnak Kincses Gyula, a  Magyar Orvosi Kamara (MOK) volt elnöke.

Hozzátette: minden második kórházi ágy üres. Ennek az oka egyrészt, hogy megváltozott a technológia, hiszen egyre több olyan betegség van, amihez nem kell a beteget napokig kórházban fektetni, mert egy nap alatt megoldható sok probléma az egynapos sebészeteken. Az ágyak ott felejtődtek az intézményekben, mert régen az volt a fontos, hogy a főorvosnak vagy a megyének hány kórházi ágya van – tette hozzá Kincses Gyula.  Az egészségügyi szakpolitika pedig nem mer ezekhez az ágyakhoz hozzányúlni.

Nem kell kórházakat bezárni, de telephelyeket igen, fogalmazott a MOK korábbi elnöke.

Szerkezetváltásra van szükség, sokkal kevesebb aktív kell és az idősödő társadalom miatt az ápolási vagy krónikus betegellátásra kellene helyezni a hangsúlyt. Ha ápolási otthonok jönnének létre, akkor megmaradna a takarító és a zöldségbeszállító állása is, mert egy kórháznak ilyen funkciója is van egy kisváros életében, hogy munkát adjon az ott élők számára.

Bulgária vezeti a toplistát

Az uniós statisztikában megjelenő kórházi betegágyak aránybeli visszaesése azonban nem feltétlenül jelent negatív jelenséget, hiszen a tudományos és technológiai fejlődésnek köszönhetően egyre több beavatkozást rövidebb bennfekvéssel vagy akár járóbeteg-ellátás keretében is el tudnak végezni a betegellátók.

Az EU-ban az országok között viszont jelentős különbségek vannak. A kórházi ágyak számát tekintve Bulgária vezet a maga 864 ágyával 100 ezer lakosra vetítve, majd Németország 766 ággyal a dobogó második fokára került, Romániában 728 kórházi ágy, Ausztriában és Magyarországon 660, illetve 651 kórházi ágy jut 100 ezer lakosra, ezekkel az adatokkal pedig utóbb említett országok a kórház centrikus betegellátók közé tartoznak.

Ezzel szemben hét uniós tagállamban alacsonyabb, 300 alatti betegágy számot mértek: Svédországban mindössze 187, Hollandiában 231, Dániában 233, Finnországban 260, Spanyolországban 288, Írországban 289, Cipruson pedig 298 ágy jutott 100 ezer lakosra. 

Az orvostudomány fejlődése és a hatékonyabb ellátási formák miatt egyre ritkábban van szükség hosszú heteken át tartó kórházi bent fekvésre. Ez egyrészt csökkenti a kórházi kapacitások terheltségét, másrészt lehetőséget ad arra, hogy a betegek nagyobb arányban vegyék igénybe az otthoni vagy járóbeteg-ellátást.

Ugyanakkor a számok nem csak a modernebb ellátásról szólnak, hanem az egyes országok eltérő finanszírozási lehetőségeiről is. 

Nem kaptunk jó híreket az országjelentésben sem

Magyarországon 2022-ben az egy főre jutó egészségügyi kiadások az egyik legalacsonyabbak voltak az Európai Unióban (EU), az összes egészségügyi kiadás 34 százaléka pedig kórházi ellátásra ment, többek között ezt is tartalmazza az Európai Bizottság Magyarországról készült országjelentése.

A dokumentum szerint az ellátáshoz való jobb hozzáférés érdekében az alapellátást és a járóbeteg-ellátást erősíteni kell. Magyarországon továbbra is tartósan hiány van egészségügyi szakemberekből, az ország ezen a téren az egyik legrosszabb helyzetben van az EU-ban.

Az országjelentés jelentés főbb megállapításai az egészségügyről:

  • A magyar egészségügyre fordított kiadások továbbra is alacsonyak az EU-átlaghoz képest, ami együtt jár az egészségi állapot mutatóinak (pl. várható élettartam, egészségesen eltöltött évek száma) elmaradásával.
  • Az ellátórendszer finanszírozása nehézségekbe ütközik, a szakemberhiány komoly gondot okoz, különösen a vidéki térségekben és egyes szakterületeken.
  • Bár történtek reformok (pl. kórházak finanszírozásának és szerkezetének átalakítása), az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés egyenlőtlensége továbbra is jelentős, különösen a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok esetében.
  • A jelentés kitér arra is, hogy a megelőző és egészségfejlesztő programokra fordított figyelem és források nem elegendőek. A dohányzás, alkoholfogyasztás és az elhízás aránya Magyarországon jóval magasabb, mint az EU-átlag.
  • Utalnak a közelmúltbeli kormányzati intézkedésekre (pl. az alapellátás megerősítése) és ezek várható hatásaira, de megjegyzik, hogy további lépések szükségesek a tartós javulás érdekében.

Az alacsony egészségügyi kiadások hatással vannak az egészségi állapotra. Magyarország egészségügyi kiadásai 2023-ban a GDP 4,1 százalékát tették ki, ami az egyik legalacsonyabb arány az unióban, erre is kitérnek az országjelentésben. 

Az egészségügy tartós alulfinanszírozása többek között azt eredményezi, hogy korlátozott a kulcsfontosságú diagnosztikai eszközök elérhetősége. A magyarok saját zsebből többet fizetnek az egészségügyi ellátásért, mint más uniós országokban élők, különösen a gyógyszerek esetében igaz ez.