A 2025. évi központi költségvetésről szóló 2024. évi XC. törvény első félévi végrehajtásáról készített véleményében a Költségvetési Tanács (KT) azt állapította meg, hogy a reálgazdasági növekedés az idén számottevően kisebb lesz a tervezett 3,4 százaléknál, 1 százalék alatt prognosztizálható.

A KT úgy látja, a a várttól elmaradó 2025-os gazdasági növekedés, valamint a 2024. évi bázishatás miatt az adóbevételek alacsonyabbak lehetnek az előirányzatoknál. Az elmaradást mérsékli, hogy az alacsonyabb gazdasági növekedést elsősorban a beruházások mérséklődése okozza, míg a nagyobb adóalapokat jelentő bértömeg és fogyasztás alakulása közelebb van a költségvetési törvény várakozásához. Az uniós forrásbeáramlás megvalósulásában továbbra is érdemi kockázatot látnak.

Kapcsolódó

A KT további értékelése szerint az államháztartás központi alrendszerének első félévi hiánya 2714 milliárd forint lett, ami a költségvetési törvényben rögzített 4123 milliárd forintos éves előirányzat 67 százaléka, míg a júniusi finanszírozási tervben és az őszi EDP-jelentésben szereplő 4774 milliárd forintos kormányzati pénzforgalmi hiányelőrejelzés 58 százalékának felel meg.

Hozzátették, hogy a megemelt költségvetési hiánycélt nem vezették át a költségvetési törvénybe, így az egyes előirányzatok teljesítésének értékelését a tanács csak az eredeti - a megemelt hiánycélt nem tükröző - bevételi és kiadási előirányzatokhoz viszonyítva tudta elvégezni.

Megállapításuk szerint az államadósság-mutató költségvetési törvényben tervezett csökkenését jelentősen nehezíti a várhatóan magasabb pénzforgalmi hiány, valamint a tervezettnél alacsonyabb nominális GDP-növekedés.

A törvényben vártnál kisebb idei adósságcsökkenést mutat az őszi EDP-jelentésben kitűzött 73,1 százalékos év végi államadósság-mutató is, ami a jelentésben 4774 milliárd forintos pénzforgalmi hiány és a nominális GDP 7 százalékos növekedése mellett valósul meg.

Arra is rámutattak, hogy a GDP-arányos államadósság a 2024. év végi 73,5 százalékról 2025. első fél év végére 76 százalékra nőtt a magas pénzforgalmi hiány és az egész éves hiányt finanszírozó állampapír-kibocsátások nagy részének teljesítése miatt.

Mindezek mellett a tanács ráirányítja a figyelmet, hogy az államadósság növekvő devizaaránya következtében az államadósság árfolyamérzékenysége is fokozódott – írja az MTI.