Egyre gyakoribbak az online térben elkövetett banki csalások, ráadásul folyamatosan újabb és újabb módszerekkel állnak elő a csalók. Szinte bárki lehet kibertámadás célpontja és áldozata, még akkor is, ha mindent megtesz az adatai védelme érdekében – hangzott el a KiberPajzs sajtótájékoztatóján.

A program legfontosabb célja az emberek tájékoztatása, edukációja és a figyelemfelhívás. Patai Mihály, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke köszöntőjében hangsúlyozta, üdvözlendő, hogy nemrég a Gazdaságfejlesztési Minisztérium (GFM) és a Magyar Államkincstár (MÁK) is csatlakozott a kezdeményezéshez. Szerinte a magyar pénzforgalmi rendszer kiemelkedő nemzetközi összehasonlításban, biztonsági szempontból különösen jók vagyunk.

„Ha kell, éjjel-nappal az edukációval foglalkozunk” – emelte ki.

Belátható időn belül elindul egy visszaéléseket megelőző, szűrő központi rendszer is, amely a Bankközi Klíring Rendszer (GIRO) kereteiben fog működni. Ehhez még jogszabálymódosításokra szükség van, így a projekt elindításával ezt a folyamatot is megkezdték a szabályozó hatóságok.

A fogyasztói bizalom helyreállítása és megőrzése mellett a fejlődést is fenn kell tartani, utóbbi miatt nagyon nehéz feladat a biztonság megőrzése – hangsúlyozta Túri Anikó, a GFM államtitkára. Ahogy arról mi is írtunk, a csalók leggyakoribb eszköze a fogyasztók pszichológiai megtévesztése, érzelmi manipulációja.

h
Patai Mihály, az MNB alelnöke; Túri Anikó, a GFM államtitkára; Bugár Csaba, a MÁK elnöke; Kovács Levente, az MBSZ elnöke
Kép: MNB

Mit tegyünk, ha áldozatok lettünk?

Haladéktalanul jelezzük pénzügyi szolgáltatónknak, ha baj van. Az idő nagyon fontos tényező, hogy a bank minél előbb elkezdhesse a vizsgálatot. A pénzügyi nyomozóhatósághoz is bejelentést kell tenni – hangsúlyozták.

A pénzügyi szakértők szerint még akkor is van lehetőség a pénz visszaszerzésére, ha az ügyfél jóváhagyta a tranzakciót (ezt egyébként akaratunkon kívül is megtehetjük, erről ITT írtunk részletesen). 

A számok azonban nem ezt mutatják. A jegybank adatai szerint az idei első negyedévben több mint négyezerszer jártak sikerrel a banki csalással foglalkozó bűnözők, akik a bankszámla- és bankkártya-tulajdonosoknak ezzel több mint 3 milliárd forintos kárt okoztak, amelynek döntő részét az ügyfelek viselték.

Néhány évvel ezelőtt a károk többségét még a pénzintézetek viselték, az idei első negyedévre azonban 17 százalékra csökkent a bankok által visszafizetett lopások aránya.

Az OTP Bank felhívta a figyelmet, ha valaki szeretne visszahívni egy már teljesült utalást, mert úgy érzi, csalás áldozata lett, akkor először feljelentést kell tenni. A pénzintézet csak az átutalás visszahívásának továbbítását végzi, így annak teljesüléséért nem tudnak felelőséget vállalni – hangsúlyozzák. Értéknapos, tehát ütemezett utalásnál azonban van idő törölni a tranzakciót, így ha gyanakszunk, érdemesebb így indítani az utalást, majd mielőbb fel kell keresnünk a bankunkat.Az Erste Bank is azt mondja, hogy megbízást törölni csak értéknapos utalásnál van lehetőség, náluk ráadásul ha a tranzakció a várakozó megbízásokból átkerült a közelgő átutalásokhoz, néhány kattintással az ügyfél vissza tudja vonni a tranzakciót az internetbankon keresztül.

Akinek az összes pénzét ellopták a csalók, kérhet segítséget az áldozatsegítő szolgálatokon keresztül, ahol azonnali pénzügyi segélyt is lehet kapni. Fontos azonban, hogy ezt csak a bűncselekménytől számított 8 napon belül lehet igényelni.

A MÁK felületein a banki szolgáltatásokhoz hasonlóan kétfaktoros hitelesítési rendszerrel lehet bejelentkezni, de még így is megnövekedett az értékpapírszámlákat érintő csalási kísérletek száma. Külső szakértők és a korábbi tapasztalatok alapján ezért folyamatosan fejlesztik biztonsági rendszereiket – ezt már Bugár Csaba, a MÁK elnöke mondta. A bűnözők nem a kincstár rendszereit célozzák, hanem az ügyfeleket és sajnos az ügyfelek maguk adják meg adataikat a csalóknak.

Covid és a banki csalások

A kiberkockázat az eddigi legjelentősebb globális pénzügyi veszély – véli Kovács Levente, a Magyar Bankszövetség (MBSZ) elnöke. Szerinte a digitális pénzügyi támadások és a koronavírus-járvány között szoros összefüggés van. A világjárvány elterjedéséhez 3-4 hét kellett még 2020-ban, a digitális térben azonban 3-4 másodperc alatt megtörténik a terjedés. A csalási módszereket pedig a vírusvariánsokkal állította párhuzamba.

A KiberPajzs program a kiberbiztonság „Karikó Katalinja”

– húzta alá.

A magyar felhasználók több mint ötöde vált már online csalás áldozatává. Az Ipsos és a Médiaunió Alapítvány közös kutatása rámutatott, hogy a magyarok döntő többsége, 74 százaléka úgy véli, hogy offiline nagyobb biztonságban vannak az adatai, mint online. Ez azonban tévedés, hangsúlyozta Kardos Ferenc, a Médiaunió Alapítvány ügyvezetője. Az alapítvány kampányában is felhívja a figyelmet a banki csalások veszélyeire:

A válaszadók több mint fele ráadásul ugyanazt a jelszót egyszerre több helyen használja. Egy erős kódnak azonban nemcsak különböznie kell a többi helyen használttól, de legalább 10-12 karakternek kell lennie, kis- és nagybetűket, speciális karaktereket és számokat is kell tartalmaznia.