Hosszú listát lehetne összeállítani az előző kormány által a magyar állam és az adófizetők számára előnytelen kötelezettségvállalásokból, bőven lesz dolga a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és -védelmi Hivatalnak – erről beszélt a Magyar Hangnak adott interjújában Kármán András pénzügyminiszter.
Többek között beszélt az idei költségvetés felülvizsgálatáról, és a jövő évi büdzsé tervezéséről is.
Magyar Péter korábban azt mondta, a jelenlegi költségvetési pálya változtatások nélkül 7,3 százalékos hiányt eredményezne, ezért a kabinet augusztus 31-ig pótköltségvetést dolgoz ki. Ennek részeként a pénzügyminiszter elmondása szerint a kormány le akarja állítani a felesleges, pazarló kiadásokat, és pluszbevételhez juttatni a büdzsét. Példaként említette, hogy a bizalmi vagyonkezelés adómentességét felül fogják vizsgálni.
Az interjúban szóba kerültek a kiadásnövelő intézkedések is. Kármán András elmondta, hogy a kormány még idén bevezeti az iskolakezdési támogatást. Más vállalásokat – például a személyi jövedelemadót vagy a kata adózási formát – a következő év kezdetéhez igazítják.
Az interjúban megkérdezték, hogy hogyan tudná elmagyarázni egy laikus számára a 7 százalékos hiány lejjebb faragását. Kármán András kiemelte az uniós pénzek felszabadítását, ami jelentős segítséget jelenthet a hiány csökkentésében, azonban azt is hozzátette, hogy valójában a 2027-es költségvetés fogja megmutatni, hogy milyen ütemben tudják lefaragni a deficitet.
Arra is kitért, hogy a költségvetés felülvizsgálata során több, korábban nem ismert szerződést és kötelezettségvállalást tárnak fel. Példaként az Európai Bíróság egyik döntését említette, amely jelentős összegű szén-dioxid-kvótaadó megfizetésére kötelezi a magyar államot.
Kérdezték a legdurvább esetről is, ami „a Pénzügyminisztérium szekrényéből eddig kipotyogott”.
„Nehéz rangsorolni, mert több is volt. Vitézy Dávid már említette, de számomra is az egyik legdurvább a mohácsi híd építésére adott előleg 98 százalékos arányra módosítása és az összeg gyors kifizetése” – fogalmazott.
A Magyar Hang hozzátette, hogy a választások előtt közvetlenül emelték meg a beruházás értékét 451 milliárd forintra és a kifizethető előleg mértékét 20-ról 98 százalékra, a kivitelező Duna Aszfaltnak már több mint 200 milliárd forintot ki is fizetett az előző kormány.
Említette a stratégiai jelentőségű állami vállalatokat is, amiket elmondása szerint rendkívül előnytelennek tűnő áron privatizáltak.
Kármán szerint a vizsgált ügyek összértéke ezermilliárd forintos nagyságrendet is elérhet, ezért a következő időszak egyik legfontosabb feladata ezek felülvizsgálata és – ahol lehetséges – módosítása lesz a magyar állam számára kedvezőbb feltételek érdekében.
