A 2022-es népszámlálás előzetes adatai szerint 600 ezer részben vagy egészben vályogból épült lakóingatlan van Magyarországon, számuk megegyezik a panellakásokéval, ezek teszik ki a teljes lakásállomány 13-13 százalékát.
A vályog megítélése nagyon vegyes, sokan tekintenek rá úgy, mint a jövő környezetbarát építőanyagára, ugyanakkor sokszor a szegénység, a rossz minőségű otthon szinonimája is, mert a legtöbbször kisebb településeken, falvakban, tanyákon található vályogházak zöme régi, rossz állapotú ingatlan.
A megfelelően karbantartott és szigetelt vályogház tartóssága versenyezhet egy téglaépítésű ingatlanéval, ám a beázások, a vizesedések komoly károkat képesek okozni benne, ezért a vályog épületek értéke legtöbbször alacsonyabb, mint a velük azonos paraméterű konkurenseké.
Már azért sem adnak hitelt, ha a ház kis része vályogból készült
A Bankmonitor szerint van bank, amelyik nem csak a vályogházakat nem hitelezi meg, de már az is elutasítási ok lehet, ha az épületnek egy része ebből készült, így legfeljebb a telket fogadják el fedezetként.
Nagyon fontos, hogy a vevő ne fizessen foglalót az értékbecslést megelőzően.
A bankok értékbecslői különösen figyelnek arra, hogy a vályogházaknál jó állapotú legyen az ereszcsatorna, esetleg elvárják, hogy az épületet beton alap, járda vegye körül. Lényeges az is, hogy az ingatlan belmagassága legalább 2,5 méter legyen.
Megjegyezték, hogy ugyanakkor a csok – családi otthonteremtési kedvezmény – és a Falusi csok szempontjából nem számít, hogy az adott ingatlan milyen építőanyagból készült, és segíthet a Babaváró hitel is, mivel az szabad felhasználású.
A Babaváró és a csok-támogatás önerőként is felhasználható, ami kompenzálhatja a kisebb összegű lakáshitelt.