Továbbra is a 4 százalékos toleranciasáv felett alakul az év hátralévő részében az infláció a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozása szerint, egésten pontosan 4–4,5 százalék közé várják a fogyasztói árak emelkedését. Az átlagos áramelkedés tavaly 3,7 százalék volt, idén átlagosan 4,6 százalék lehet a fogyasztóiár-index – derül ki a jegybank friss inflációs jelentéséből.

2026-ban kerülhet tartósan a 2–4 százalékos toleranciasávba, ekkorra 3,8 százalékra mérséklődhet a mutató. Míg két év múlva, 2027 elején érhetjük el az MNB várakozása szerint az éves átlagos 3 százalékos célt. Az alappálya mentén a szigorú monetáris kondíciók biztosításával érhető el fenntartható módon az árstabilitás.

Az inflációs előrejelzés legyezőábrája (igazítatlan adatok alapján)
Az inflációs előrejelzés legyezőábrája (igazítatlan adatok alapján)
Kép: MNB

Az augusztusi infláció a statisztikai hivatal adatai szerint 4,3 százalékos volt, a maginfláció pedig 3,9 százalékra mérséklődött, az éves átlag azonban ennél is magasabbra várható. Mindeközben ráadásul a lakosság és a vállalkozások inflációs várakozásai irracionálisan magas szinten ragadtak, amit a jegybanknak figyelnie kell és döntéseinél tekintettel kell lennie a helyzetre. Balatoni András, a jegybank közgazdasági előrejelzéssel és elemzéssel foglalkozó igazgatóságának vezetője elmondta: a lakosság inflációs várakozásai a 8 százalékos áremelkedésnél ragadtak.

„Az inflációnak az emlékezetét ki kell törölni, ennek azonban nagyon nagy az árnyéka”

– húzta alá az MNB sajtótájékoztatóján.

A kötelező és önkéntes árkorlátozások 1,1 százalékponttal mérsékelhetik az idei átlagos inflációt, amit részben ellensúlyozhat más termékek keresztárazása. Mint mondta, az idei inflációra vonatkozó előrejelzésüket az árrésstopok meghosszabbítása tette lehetővé. Persze, 2026-ban ettől függetlenül ezeket mind „visszakapjuk”:

  • egyrészről az élénk fogyasztási kereslet növelheti a vállalatok árazási mozgásterét,
  • márészt az Orbán-kormány árkorlátozó és piacszabályozó intézkedéseinek a kivezetése egyértelműen áremelő hatással lesz a piacra.

Alacsony ingadozású forintárfolyammal és szigorú monetáris politikával lehet ennek inflációs hatásait ellensúlyozni előrejelzési horizonton.

Árokszállási Zoltán, az MBH Elemzési Centrum igazgatója korábban arról beszélt, hogy az árrésstop nagyjából 1,5 százalékkal vág vissza az inflációból. Nagy János, az Erste makrogazdasági elemzője szintén hasonlóan számol, 1,2 és 1,7 százalék közé teszi a korrekciós hatást.

A piac és az elemzők jó része arra számít, hogy az intézkedés várhatóan a jövő év közepéig marad velünk. Sokáig ugyanis már nem tartható ez a helyzet, hiszen az érintett területeken a kereskedők folyamatosan veszteséget termelnek.

Az MNB ennél óvatosabb volt, most a tájékoztatón azt közölték, várhatóan novemberig marad az árrést maximalizáló szabály. Az inflációs jelentésben megjegyzik, hogy bár sikerült érdemi inflációmérséklő hatást elérni,

„ezen a termékkörön kívül továbbra is fennáll az inflációs nyomás”.

A júniusi előrejelzésükhöz képest az idei inflációra vonatkozó várakozásuk 0,1 százalékponttal mérséklődött, míg a jövő évi előrejelzésük ugyanennyivel emelkedett.

Növekedésről szó sincs?

Az idei év hátralévő részében a gazdaság lassú élénkülése várható, amit az erős fogyasztásnövekedés mellett a fokozatosan normalizálódó külső konjunktúra támogathat. Az aszály miatt a mezőgazdaság teljesítménye visszaesik az idei évben, így összességében a júniusi előrejelzésnél lassabban, 0,6 százalékkal bővülhet a hazai bruttó hazai termék (GDP) 2025-ben.

A következő években a júniusi előrejelzésükkel megegyező ütemben, 2026-ban 2,8 százalékkal, 2027-ben pedig 3,2 százalékkal bővülhet a GDP. Kérdés, hogy ez mennyire elérhető egy jelenleg a nullához közelítő növekedési számmal.

A GDP-előrejelzés legyezőábrája (éves változás)
A GDP-előrejelzés legyezőábrája (éves változás)
Kép: MNB

Mi lehet a növekedés támasza? A jegybank szerint leginkább a fogysztás bővülése, amit a reálbérek emelkedésével és a kormányzati intézkedések jövedelemnövelő hatásával indokolnak. A bruttó hazai termék növekedéséhez az ipari export 2026 januártól várható növekedése, valamint a beruházások 2026 végétől, inkább 2027 elejétől fognak érdemben hozzájárulni a gazdasági növekedéshez.

Az MNB sem túl optimista azért, mert csökkentettek az idei évi prognózison, ezt az aszályos időjárás hatására visszaeső mezőgazdasági termelés enyhe csökkenésével indokolták.

  • A folyó fizetési mérleg többlete 2025-ben átmenetileg mérséklődik, majd a következő években enyhén emelkedik.
  • A költségvetési hiány a GDP 4,1–4,5 százaléka között alakulhat idén, majd 2026-ban 3,8–4,2 százalék, míg 2027-ben a 3,2-3,7 százalék közé mérséklődhet.