Globálisan szinten nagyon furcsa volt a nyár. Magyarországon is változatosan alakult ez az időszak: júniusban-júliusban inkább felhőszakadások tarkították az időjárást, augusztus pedig egy nagyon hosszan tartó hőségperiódust eredményezett.

Összességében a negyedik legmelegebb augusztust zártuk, Európában a legmelegebb volt és globálisan is a negyedik legmelegebb - mondta Lakatos Mónika, a az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője a rádióban.

Kapcsolódó

Az egyik ok, hogy a sarkkör környékén nagy magasságban a földet körülölelő futóáramlás gyengülni látszik. Nyáron egyébként is gyengébb, de idén nyáron a szokásosnál jóval gyengébb volt. A másik ok pedig az, hogy a felmelegedés nyomán az Atlanti-térségben a tengerfelszín hőmérséklete a légkörrel való kölcsönhatás miatt tartósan megváltozik, ez azt jelenti, hogy Európa térségében az időjárásban olyan áramlási rendszer alakul ki, ami a szokásostól eltérő időjárást eredményez - mondta a szakértő.

Idén nyáron a tartósan magas hőmérsékleteket eredményező anticiklonális helyzet aszállyal is párosult. A június-júliusi felhőszakadások hoztak ugyan csapadékot, de augusztusban már szinte országos aszály alakult ki.

Az éghajlati szakértő szerint a hőhullámok hatását fokozza a globális felmelegedés. Márpedig a melegedés folytatódni fog.  Trópusi éjszakákkal kell megküzdeni a nagy beépítettségű területeken, a városi hősziget hatása miatt, ez azt jelenti, hogy 5-10 fokkal is melegebb lehet a város központjában, mint a külterületen - figyelmeztetett az éghajlati szakértő.

A kép forrása: Pixabay.