Az Standard & Poor's hitelminősítő nem változtatott a a magyar adósbesoroláson: az továbbra is BBB-, azaz a legalsó, még befektetésre ajánlott kategória, stabil kilátások mellett. Utóbbi arra utal, hogy nem terveznek változtatást a közeljövőben, amennyiben nincsen lényeges változás.

Túl vagyunk a sokkon

Az indoklásban hangsúlyozzák, hogy Magyarország kicsi, nyitott gazdaság, amelyet fokozottan érintenek a külső hatások. A tavalyi gazdasági sokkhelyzetből idén sikerült kikerülni, a külgazdasági egyensúly helyreállt. Eközben a gazdaság megtorpant, ami ebben a helyzetben törvényszerű, viszont jövőre már visszatér a gazdasági növekedés. Az előrejelzés arra épít, hogy az uniós források nagy része végül meg fog érkezni, kisebb-nagyobb időbeli csúszással.

Előrejelzésük szerint a gazdaság 2,6 százalékkal fog bővülni 2024-ben és nagyjából 2,8 százalékkal az azt követő két évben az idei, reálértékben mért fél százalékoscsökkenés után. A költségvetés egyensúlyának helyreállítása hosszabb időt vehet igénybe, de ez elég lesz ahhoz, hogy középtávon az államadósság is stabilizálódjon.

Kockázati tényezők

Kockázati tényezőnek tartják, és így leminősítéshez vezethet, ha az Unió érdemben visszavágja a forrásokat, vagy ha az energiaellátásban hirtelen zavar keletkezik a nagymértékű orosz függés miatt. Ezekben az esetekben a kormány nem tudja folytatni a költségvetési stabilizációt, mert támogatnia kell a gazdaságot, ami a külső bizalom megrendülését okozhatja. Ebben az esetben újra gyengülne a forint, a jegybank monetáris lazítási mozgástere szűkülne, kénytelen lenne a forint támogatására koncentrálni.

A felminősítás feltételei

A várakozásokhoz képest pozitív forgatókönyv, és így a felminősítés akkor valósul meg, ha a fiskális konszolidáció, a költségvetési hiány csökkenése a vártnál gyorsabb lesz, különösen, ha ez esetleg magasabb gazdasági növekedéssel párosul: ekkor erőteljesebb államadósság csökkenés történne. (Az idei GDP-arányos adósságcsökkenés az inflációnak köszönhető, mivel a GDP, noha reálértékben csökken, nominálisan nagyobbat nő, mint a költségvetési hiány - a szerk.).

Költségvetési hiány

A hitelminősítő szerint az inflációcsökkenés jól halad, a folyó fizetési mérleg hiánya gyorsan csökkent, a külgazdasági egyensúly helyreáll, és a forint árfolyamát is sikerült stabilizálni: mindez lehetővé teszi a jegybank monetáris politikájának normalizációját. Mindezen pozitív tényezők mellett a költségvetés helyzete aggodalomra ad okot: a hiány csökkentése nehéz, mértékre rendre a korábbi célok felett alakul: még jövőre is 4,5 százalék lehet. Ennek 4 oka van: az áfabevételek elmaradása, a megnövekedett kamatköltségek, a rugalmatlan szociális kiadások és az elmaradó uniós források.

Gazdasági növekedés, uniós források

Mindazonáltal, ha nominálisan magas lesz a GDP-növekedés, azaz eléri a költségvetési hiány szintjét, akkor szinten maradhat a GDP-arányos adósság. A gazdasági növekedés szempontjából kiemelten fontos lenne az uniós források beérkezése, Nagyjából 13 milliárd euró egyelőre be van fagyasztva, ezek feloldásához politikai reformokra van szükség, főként az igazságszolgáltatásban. Az S&P arra számít alapesetben, hogy a viták megoldódnak és a források nagy része beérkezik a következő években. Ha ez így lesz a következő négy évben évente a GDP 4 százalékának megfelelő összeg érkezhet.