A lakóingatlanukra a felmérést következő egy évben nagyobb összeget költeni kívánó háztartások száma 2022 közepén érte el a csúcsot. Az Otthonfelújítási program 2022 végéig jelentős összegekkel támogatta a gyereket nevelő családok lakásfelújítását, illetve korszerűsítését. E program kifutása a lakossági terveket alaposan megnyirbálta: 2023 elejére jelentősen visszaestek az ilyen irányú kilátások. Ugyanakkor a lakossági szándékok e program előtti időszakhoz (2019-2020) képest még így is erőteljesebbek. Ezt valószínűleg ösztönzi a nagyobb, korszerűtlenebb és kevésbé energia-hatékony lakóingatlanok megemelkedett rezsiköltsége is – állapította meg a GKI.

Legutóbbi, idén októberi felmérésük adatai alapján a háztartások 4,3 százaléka biztosan nagyobb összeget kíván költeni a következő egy évben lakóingatlanára, míg 20,5 százalékuk valószínűleg ugyanezt teszi. Egy negyedévvel korábban ugyanez a két arány 6,7 és 18,5 százalék volt.

Azaz a biztosan vagy valószínűleg felújító családok aránya nem sokat változott az előző felméréshez képest, de ezekben a tervekben egyfajta elbizonytalanodás érezhető: a biztosan felújítást tervezők aránya szignifikánsan csökkent, a csak valószínűleg ugyanerre törekvőké ugyanakkor emelkedett.

Az életkor előrehaladásával párhuzamosan csökken a felújítási szándék: míg a 30 év alattiak körében 9 százalék a biztosan, 22 százaléka valószínűleg felújítást, korszerűsítést tervezők aránya, addig a 60 év felettiek esetében ez a két arány 2 és 14 százalék. Az egyes településtípusok között ebben a tekintetben nincs nagy különbség. Az ország központi és dunántúli területein lakók jóval nagyobb arányban számoltak be felújítási tervekről, mint a keleti régiókban élők.

 

A lakossági hitelek hatalmas klímakockázatot jelentenek

Továbbra is alacsony a hazai lakáshitel-kihelyezésen belül a korszerű energetikai besorolással bíró ingatlanok súlya. Júniusban kevesebb mint tíz százalékban finanszíroztak a korszerűnél jobb energetikai jellemzőkkel bíró lakásokat. Bővebben --->