Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
„A működéshez szükséges irodaszerek”, „az utánpótlás nevelés étkeztetése”, „az akadémia buszainak és a szakmai vezetők üzemanyagköltsége” – egyebek mellett ilyen tételek is találhatók azokban a dokumentumokban, amelyeket közérdekű adatigényléssel kérte ki a Bethlen Gábor Alaptól a 444, hogy 2025. július elseje és 2026. április 30. között milyen megítélt támogatások voltak.
A lap összesítése szerint a határon túli focikluboknak összesen 9,85 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg az egyedi támogatások bírálatáért felelős nemzetpolitikáért felelős államtitkárságon.
A Bethlen Gábor Alapnál a támogatásokat egyedi kérelemre és kormányzati döntés nyomán ítéltek oda, nyilvános pályázatról szó sem volt. Erre egy felülről nyitott keret állt rendelkezésre, amelyben nem volt határoztak meg egy pontos összeget – tette hozzá a lap.
A szervezet, amelyik pénzhez akart jutni, benyújtott egy támogatási kérelmet, amelyben a célok mellett a tételes költségvetést is leírta, és meg kellett indokolni, miért és hogyan szolgálja az a nemzetiségi érdekeket, amire a pénzt kérik. A BGA elvégezte a szakmai előkészítést, a döntést az Orbán-kormány Miniszterelnökségén hozták meg. A nemzetpolitikáért felelős államtitkár 2024 novembere óta Nacsa Lőrinc volt.
Ezek a támogatási kérelmek és okiratok azonban nem nyilvánosak.
Most kiderült, a magyar állam finanszírozta
- a szlovén Lendva,
- a szerb Topolya,
- a dunaszerdahelyi,
- komáromi,
- és a sepsiszentgyörgyi stadiont is.
Orbán Viktor a focit a nemzeti ébredés és a politikai integráció szimbólumaként használta. A sportbefektetések miatt úgy tűnt, ő a magyar kisebbségi közösségek védelmezője és ez megtérült neki az országgyűlési választásokon. 2018-ban például a levélben szavazók több mint 95 százaléka szavazott a Fideszre, a 2022-es választáson pedig 93,8 százalék, és még a mostani választáson is 84,2 százalékot köszönhetett a Fidesz a levélben szavazóknak.