Noha év elején még a kormányzati kommunikáció az EU-s pénzek akadálytalan érkezésétől zengett, és a narratívát maga Orbán Viktor is gyakorta hangoztatta, ám a Tisza Párt színeiben áprilisban felszólaló Kollár Kinga uniós forrásokat emlegető szavai óta éles fordulatot vett a hiány fideszes magyarázata. A tiszás EP-képviselő többek közt azt mondta, a Magyarország elleni jogállamisági eljárás hatásosnak bizonyult, mivel felfüggesztettek 21 milliárd eurónyi uniós forrást, s ennek „pozitív oldala”, hogy a magyarok romló életszínvonala erősíti az ellenzéket, ezért „nagyon pozitívan” tekint a 2026-os választásokra. 

Így a félreérthető kijelentést követően fordult a kocka, újrakeretezték a témát, és a hazánknak járó pénzek blokkolásának fő felelőseiként már új szereplőket neveztek meg. Az elhangzottakat a kormányoldal „hazaárulásként” kezdte értelmezni, és a 2006-os őszödi beszédhez hasonlította. A 24.hu felidézte, Lázár János építési és közlekedési miniszter és Takács Péter egészségügyért felelős államtitkár sajtótájékoztatóikon egyaránt azt hangoztatták, a Magyar Péter vezette párt és Brüsszel alkuja miatt lehetetlenült el a fejlesztési forrásokhoz való hozzájutás. 

Uniós pénzek: van esély a befagyasztott források feloldására?

Emlékezetes, Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter korábban egy interjúban elárulta, szavai szerint az Európai Bizottság folyamatosan nehezíti a tárgyalásokat, de ha a jövő év végére sikerülhet megállapodni, Magyarországot nem éri komolyabb kár. Részletek.

Már ukrán kapcsolatokról is beszélnek a kormánypárt prominensei, konkrétan a Fidesz frakcióvezetője, s hasonlóképp nyilvánult meg a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet vezetője is.

A főváros 300 milliárd forintnyi forrásra vár

Az elindított eljárások nyomán valóban óriási mértékű fejlesztési pénzt fagyasztott be az Európai Tanács 2022-ben, még a Tisza Párt megalakulása előtt.

Mintegy 12 milliárd euró (jelen árfolyamon kb. 4850 milliárd forint) azonban még mindig Magyarország rendelkezésére áll a 2021 és 2027 közti programozási időszakban.

A beérkezett pályázatok után a felhasználható összegből, elsősorban a GINOP Plusz és a TOP Plusz programok keretében, 

már ezermilliárdos nagyságrendben történtek kifizetések.

Ám a lap információi szerint főként a TOP pluszos források esetében jelentős nagyságrendben „vesztegelnek” magyar számlákon olyan támogatási pénzek, melyeket az Európai Bizottságtól már kiutaltak, ám a települések azt nem hívhatják le, mert a magyar kormány valamiért nem írja ki a hozzájuk kapcsolódó pályázatokat.

Budapest jelenleg mintegy 300 milliárd forintnyi fejlesztési pénzhez nem fér hozzá, ennek jelentős része már megítélt pályázati forrás, ami bármikor lehívható lenne 

– fogalmaz a portál, melynek érdeklődésére Kiss Ambrus, a Főpolgármesteri Hivatal főigazgatója kifejtette, bizonyos projektekre nem érkezhet pénz a fővárosi beruházásokhoz.

Kapcsolódó

Uniós pénz helyett üres kassza: kockázatossá vált a budapesti villamosbeszerzés

Budapestre érkeztek az új CAF-villamosok, ám a kormány által megígért uniós támogatás elmaradt, így a főváros képtelen kifizetni az 50 milliárdos számlát. A BKK több hónapja tartó elmaradásai miatt a projekt finanszírozása kérdésessé vált. Továbbiak.

A BKV éléről távozó vezérigazgató kitart igaza mellett

Mindeközben a fővárosban zajlik az élet: Budapest első embere ugyanis felmentette Bolla Tibort, a Budapesti Közlekedési Vállalat (BKV) vezérigazgatóját saját kérésére. 

A BKV vezérigazgatói tisztségéből felmentett Bolla leszögezte, nem állt üzleti kapcsolatban a tömegközlekedést működtető cégnél működő számlagyár irányítójával. Rögzítette azt is, hogy a személyét ért támadások ellen meg fogja védeni magát, de a BKV és a főváros védelme érdekében ajánlotta fel a lemondását Karácsony Gergely főpolgármesternek.

Bolla Tibor az InfoRádióban azt taglalta, a „Nagymesterrel”, F. Zsolttal, 2009-ben ismerték meg egymást, ám azt tagadta, hogy a számlagyáros ügy elsőrendű vádlottjával elment volna nyaralni.

A leköszönő vezérigazgató és a főpolgármester leült egyeztni egymással, ennek során szakmailag nem érte negatív kritika Bolla munkáját, de Karácsony szerint Bolla válasza nem tudott eloszlatni minden kétséget benne. Mindenesetre a döntés a kialakult helyzet miatt született meg.

 Semmi olyat nem követtem el, ami bűn lett volna

– húzta alá a menesztett BKV-vezér.

Hatalmas botrány dagad a BKV-nál, Karácsony egyedül maradt

Bolla Tibor, a BKV vezérigazgatója körül elfogyott a levegő, az ellenzéki pártok és Hadházy Ákos független parlamenti képviselő is egyhangúan a menesztését követelik. Karácsony Gergely egy azonnali igazoló jelentést kért Bollától. Bővebben.