Az elmúlt években egyre súlyosbodik Magyarországon a fogorvosi alapellátás válsága: ma már csaknem egymillió embernek nincs saját fogorvosa, és az elmúlt három év alatt mintegy ötven praxis szűnt meg – írja a Népszava.

A helyzetet súlyosbítja, hogy a térítésmentes állami fogászati ellátás korántsem olyan könnyen elérhető. Gyakoriak a hetekig tartó várólisták, így a betegek hosszú időt töltenek fogorvosi ellátás nélkül, ami komoly egészségügyi és életminőségbeli problémákat okoz.

Nagy Ákos keszthelyi fogorvos, a Magyar Orvosi Kamara volt alelnöke, aki már korábban is tiltakozó akciókat szervezett az ellátás helyzete miatt, most újabb kampányt indított a figyelemfelhívás érdekében. Szakértői társával, Antalóczy Ágnessel készített összefoglalójukban cáfolják a szokásos tévhitet, hogy az állami fogorvosi szolgáltatás mindenki számára zökkenőmentesen hozzáférhető volna. A kapacitáskorlátozó állami intézkedések és a szakemberhiány miatt sokan heteket várnak, mire ellátásra kerülhetnek.

A legsúlyosabb helyzet a gyermek-fogszabályozás terén van, ahol a várakozási idő akár 4-6 év is lehet. Hasonlóan kritikus a paradontológiai kezelésekhez való hozzáférés, ahol a várakozás több hónapot is igénybe vehet.

Kapcsolódó

Ez a helyzet nemcsak a fájdalom és a szenvedés miatt jelentős, hanem azért is, mert a kezeletlen fogászati problémák a szájüreg egészségi állapotán túl az emésztést, a beszédet és általános egészségi állapotot is negatívan befolyásolják.

Az állami ellátás egyes elemei valóban térítésmentesek, így például a fogmegtartó kezelések, foghúzások, illetve a 62 év felettiek esetében a fogpótlás nagy része technikai költségek kifizetésével igényelhető. Azonban a finanszírozási rendszer nem támogatja kellő mértékben a fogorvosokat, akik a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelőtől (NEAK) kapott összegekből egyre nehezebben képesek fenntartani praxisukat, főként a megugró energiaárak és infláció miatt. Emiatt több fogorvos hagyja el a közfinanszírozott rendszert.

Az elmúlt időszakban, bár a fogászati kassza összege reálértéken 20 százalékkal nőtt, a finanszírozási szabályok olyanok lettek, amelyek figyelembe veszik a valós ellátási időnél lényegesen hosszabb adminisztratív időt is, így a rendelési kapacitás csökkent. Például egy gyors fájdalomcsillapító injekció beadására az előírások szerint most 5 percet kell rászánni, miközben a tényleges beadás ennél jóval rövidebb ideig tart. Ez a szabályozás szűkíti a betegek ellátására fordítható időt, így nőnek a várakozási idők.

A problémák hosszú távú következményei is súlyosak: a kutatások szerint a kisgyermekek 75-95 százaléka nem részesül megfelelő fogászati kezelésben, ezért sok a szuvas foguk. Az idősebb korosztályok között pedig jelentős a foghiány: a 65 év felettiek 30 százalékának, a 75 év felettieknek pedig 40 százalékának nincs saját foga. Egy egészségesebb szájüregi állapot kevesebb krónikus betegség kialakulását tenné lehetővé, így az ellátás hiányosságai össztársadalmi egészségügyi kihívást is jelentenek.

Nagy Ákos és kollégái új kampányukkal arra sürgetik a döntéshozókat, hogy prioritásként kezeljék a fogorvosi praxisok megmentését és a kapacitások bővítését, hogy a betegek minél gyorsabban és akadálytalanabbul jussanak fogászati ellátáshoz. Ez a lépés elengedhetetlen ahhoz, hogy ne csak kezeljék, hanem megelőzzék is a fogászati problémákból fakadó tovább gyűrűző egészségügyi gondokat.