Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Folyamatosan az halljuk, hogy mi az elmúlt 16 évben csak elsinkófáltuk a magyar állami vagyont – vetette fel Szalai Piroska fideszes országgyűlési képviselő a parlamentben.
Ugyan az állami források egyre több, gyanús kezeléséről szóló jelentésekről nem szólt, de úgy érvelt: Magyarország devizatartaléka történelmi magasságokban van, az előző kormány a tavalyi évre euróban megduplázta a 2010-es szintet.
A politikus úgy látja, a nemzeti vagyon visszaszerzése – hivatal nélkül is – az elmúlt tizenhat esztendőben eredményes volt, ezért felvetette: azt Orbán Viktorék valóban elpocsékolták vagy esetleg bővítették?
A külföldiekre hivatkozott: mint rámutatott, tízezer milliárd forinttal lett nagyobb a határon túlról visszaszerzett vagyon, sőt, „ez csak néhány, 20-25 tétel, amelyek részben bankokból, pénzintézetekből, részben telekommunikációs cégekből, illetve ipari szervezetekből, kulturális értékekből állnak, a Seuso-kincsektől a Munkácsy-trilógiáig”.
A legfontosabb ugyanakkor, hogy 2010 elején visszavásároltuk a MOL korábbi kormányok által oroszok felé eladott, állami tulajdonrészét, ahogy a külföldi vállalatok, államok tulajdonában lévő közműcégeket is, vagy legutóbb a Budapest Airportot.
"Az Orbán-kormányok hivatal nélkül is jelentős bevételeket biztosítottak a költségvetésnek a nemzeti vagyonelemek visszaszerzésével" – jelentette ki Szalai Piroska. Az ebből származó bevétel ugyanis a költségvetésben 2010-ben még csak 63,1 milliárd forint volt, most 350-450 milliárd forint.
Márpedig ezekből a plusz forrásokból finanszíroztak számos jóléti intézkedést – emelte ki, megjegyezve, a Tisza-kormánynak valamiért mégis szüksége van ehhez egy új hivatalra, amelynek jelentős működési költségei lesznek.
"Nagyon bízom abban, hogy a nemzeti vagyon visszaszerzésében lesznek érdekeltek. Kíváncsian várjuk, hogy ebből végül mennyi jut majd a magyar emberekre" – jegyezte meg, azt is állítva: "a Tisza-kormány behódolását Brüsszelnek" a lakosság és a kisvállalkozások szenvednék meg legjobban, mert állítása szerint lecsökkentenék vagy eltörölnék az szja-kedvezményeket, a lakhatási támogatásokat, a kamatstopot, az árrésstopokat.
Ehhez képest az első intézkedések között bejelentették áprilisban, hogy kilenc százalék lesz a minimálbér után fizetendő szja, illetve megmarad a 25 év alattiak kedvezménye, és a legutóbbi kormányszóvivői tájékoztatás szerint "minden olyan intézkedést, ami jó a magyar embereknek, megtartják". Ezzel együtt, mivel a kivéreztetett idei költségvetést majd csak augusztus végéig módosítja a kormány, a 2027-es pedig októberben áll össze, még semmi nincs kőbe vésve, így még el sem dőltek például a 14. havi nyugdíj, az anyák szja-mentessége és az Otthon Start Program kérdései sem.