A magyar lakosság 69 százaléka bevezetné a közös uniós valutát, ami Románia (75 százalék) után a második legnagyobb támogatottság - írja az Euronews. Ez derül ki az Eurobarometer által vizsgált, az eurót fizetőeszközként még nem használó országokban, azaz Bulgáriában, Csehországban, Horvátországban, Lengyelországban, Magyarországon, Romániában és Svédországban.

Az euró bevezetését a legkevésbé a csehek (33 százalék) és a svédek (43 százalék) támogatják. Ehhez tudni kell, hogy míg a forint az euróhoz képest nagymértékben vesztett értékéből, a cseh korona 15 év alatt 20, a lengyel złoty pedig 10 százalékkal erősödött az euróhoz viszonyítva.

Kapcsolódó

Ugyanakkor az eurót még nem alkalmazó hét uniós tagországban a legkevesebben a magyarok forgattak már eurós bankjegyeket és eurócentes érméket a kezük között: a megkérdezettek 81 százaléka, miközben Svédországban és Horvátországban (ez utóbbiban persze elsősorban a turizmus miatt) a válaszadók 89 százaléka már használta az európai valutát.

Egy uniós tagország nem válhat az eurózóna tagjává egyik napról a másikra: időigényes, úgynevezett konvergenciakritériumoknak kell eleget tennie, hogy saját valutáját az európaira cserélje le.

Hat országban a válaszadók többsége áremeléstől tart az euró bevezetése után. Magyarország a kivétel: itt a többség nem gondolja, hogy a valutaváltás feltétlen következménye a drágulás. Magyarországon vélik a legkevesebben – a megkérdezettek 24 százaléka – hogy az euró bevezetése csorbítaná a nemzeti gazdaságpolitika jogait, miközben Svédországban ez az arány 67 százalékos.

Jelenleg Magyarországon a politikai akarat is hiányzik az euróbevezetés feltételeinek teljesítéséhez. A kormányfő szerint nem években, hanem inkább évtizedekben mérhető, mikor lesz az eurózóna tagja Magyarország.

Az euróövezeti csatlakozás négy gazdasági kritériuma hivatott biztosítani, hogy egy ország képes legyen beilleszkedni az euróövezet monetáris rendszerébe:-Az inflációs ráta legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a három legjobb teljesítményt nyújtó tagállam inflációs rátáját. Magyarország ennek a feltételnek most nem tesz eleget. -Az ország nem állhat túlzotthiány-eljárás alatt. Magyarország 2021-ben brutális, 5101,5 milliárd forintos költségvetési hiánnyal zárta az évet, ennek a követelménynek sem felel meg. -A költségvetési hiány nem haladhatja meg a GDP 3 százalékát, miközben Magyarországon a hiány 7,5 százalékos, az államadósság pedig az engedélyezett 60 helyett 75 százalék feletti.-A harmadik mérce, hogy a jelentkező tagállamnak legalább két éven keresztül részt kell vennie az árfolyam-mechanizmusban (ERM II) anélkül, hogy pénznemének árfolyama erőteljesen eltérne az ERM II-ben alkalmazott középárfolyamtól. 

A gyenge forintból az állam és a jegybank hajt hasznot, a lakosság azonban megsínyli következményeit, amint ezt a devizahitelesek példája is igazolta. Eközben Bulgáriában a levát, Horvátországban pedig a kunát egy év múlva már az euró fogja felváltani, és Románia is készül a bevezetésére. A magyar ellenzék célja, hogy 2026-ig legalább a feltételeknek tegyen eleget az ország.