Az Európai Uniónak még Magyarországot is sikerült alulmúlnia. Legalábbis az Eurostat kimutatása szerint 2025 áprilisában az euroövezetben a szezonálisan kiigazított ipari termelés 2,4 százalékkal, az uniót tekintve pedig 1,8 százalékkal csökkent az előző hónaphoz, márciushoz képest. Ezzel szemben hazánkban 1,5 százalékos ipari növekedésről számoltak be az uniós statisztikusok. 

Április európai győztesei:

  1. Dánia: 3,5 százalék,
  2. Luxemburg: 3,2 százalék,
  3. Horvátország: 2,5 százalék,
  4. Svédország: 2,5 százalék,
  5. Románia: 2,3 százalék,
  6. Ausztria: 2,2 százalék,
  7. Lengyelország: 1,6 százalék,
  8. Finnország: 1,6 százalék,
  9. Magyarország: 1,5 százalék.

Az Eurostat ezzel megerősítette Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter korábbi álláspontját, miszerint a magyar ipar elérte a gödör alját, és innentől már jöhet a bővülés. 

Magyarország ipari termelésének volumenváltozása 2025-ben az előző hónaphoz képest:

  1. Január: 0,5 százalék,
  2. Február: -1 százalék,
  3. Március: 0,1 százalék,
  4. Április: 1,5 százalék.

Persze év per év alapon nem néz ki olyan jól a magyar ipar. Áprilisban a termelés az euróövezetben 0,8, míg az Európai Unióban 0,6 százalékkal növekedett az előző év azonos időszakához képest. Magyarországon viszont 2,3 százalékos csökkenést mértek az ipari termelésben. 

Magyarország ipari termelésének volumenváltozása 2025-ben az előző év azonos időszakához képest:

  1. Január: -4,3 százalék,
  2. Február: -8 százalék,
  3. Március: -5,4 százalék,
  4. Április: -2,3 százalék.

Mindezt úgy, hogy a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) szerint

2024-ben az ipari termelés hazánkban 4 százalékkal maradt el 2023-tól. A legnagyobb súlyú, a feldolgozóipari termelés 26 százalékát képviselő járműgyártásban 9 százalékkal csökkent a kibocsátás.

A KSH összefoglalójában közölte azt is, hogy a külpiaci eladások volumene 2024-ben 3,8, a belföldi értékesítésé 2,7 százalékkal kisebb volt az egy évvel korábbinál.

Az ipar nemzetgazdasági ágai közül a termelés 95 százalékát adó feldolgozóiparban 4,9 százalékkal mérséklődött a kibocsátás, mindkét értékesítési irányban csökkentek az eladások. Az elmúlt évekhez hasonlóan a feldolgozóipari alágak döntő többségében a külpiaci eladások játszottak meghatározó szerepet. Az ipari termelésből mindössze 0,5 százalékkal részesedő bányászat termelése 27, a 4,3 százalékos súlyú energiaipar kibocsátása 7,3 százalékkal bővült 2023-hoz viszonyítva.

Beruházásokra 5885 milliárd forintot fordítottak 2024-ben, összehasonlító áron 12,4 százalékkal kevesebbet az egy évvel korábbinál.

Az már csak hab a tortán, hogy 2024-ben az iparban alkalmazásban állók száma közel 760 ezer fő volt, ami 1,8 százalékkal kevesebb, mint 2023-ban.

A magyar ipar számára jelenthet mentőövet, ha  Magyar Akkumulátor Szövetség (HUBA) prognózisa szerint

2026-tól hat cellagyártó fog üzemelni Magyarországon, a gödi SAMSUNG SDI Magyarország Zrt. és az SK On Hungary Kft. komáromi és iváncsai üzemei mellett a debreceni CATL és az EVE Power Hungary Kft., valamint a nyíregyházi Hungary Sunwoda Kft.

Fontos megjegyezni, hogy a hozzáférhető engedélyezési dokumentációk, egységes környezethasználati engedélyek, illetve a vizsgált időszakban keletkező hulladékok és technológiai ismertetők segítségével a HUBA arra jutott, hogy

a hat cég összesen több mint 1 millió tonna engedélyezett gyártási kapacitással rendelkezik majd jövőre.

Ez 3,6-szor nagyobb, mint a 2023-as 275 ezer tonnás termelési kapacitás. Tehát ha minden a kormányzat várakozásai szerint alakul, a választások évében növekedhet az ipari kibocsátás is, miközben a keletkező hulladék-mennyiség 3,4-szeresére, várhatóan 286119 tonnára emelkedik.

Kapcsolódó