A magyar háztartások több mint négyötödét, mintegy 3,85 millió otthont kell energetikailag korszerűsíteni, ami nemcsak a lakosságnak jó, ugyanis ez kulcs ahhoz is, hogy Magyarország teljesíteni tudja a klímatörvényben tett vállalását, azaz hogy 2050-re klímasemleges gazdasággá válik – derült ki a Magyar Természetvédők Szövetségének közleményéből.

Az épületek a hazai energiafogyasztás 40 százalékát teszik ki.

A szövetség szerint minden lehetséges európai uniós, magyar állami és magánforrást mozgósítani kell a lakások energetikai korszerűsítése érdekében, elősegítve ezzel az éghajlatvédelmi célok elérését is.

Ez Orbán mesterterve: ingyen felújítani a lepukkant házakat és a rezsicsökkentést kilőni a Holdra

A tavaly bemutatott Új Gazdasági Akcióterv számos lakáspolitikai intézkedést tartalmaz. Az egyes szabályozások kirajzolnak egy átfogó stratégiát, amely szép lassan a fenntartható, alacsony rezsijű, felújított vagy új otthonok világába vezet. Most ezen az úton tett újabb lépést a kormány. Bővebben >>>

Magyarország az öt évvel ezelőtt elfogadott klímatörvényben vállalta, hogy 2050-re eléri a klímasemlegességet; amelyhez 2030-ig fel kellene gyorsítani az energiaátmenetet és ezen belül a lakásállomány energetikai felújítását. Ehhez képest

  • a magyar háztartások 86 százaléka, mintegy 3,85 millió háztartás energetikai szempontból ma is elavult, és energetikai korszerűsítésre szorul,
  • továbbá a lakó- és középületek a hazai elsődleges energiaigény körülbelül  40 százalékáért felelősek. 

A célok teljesítéséhez már a 2030-ig terjedő időszakban is elengedhetetlen az energiaátmenet felgyorsítása. Azonban az MTVSZ, valamint az Európai Bizottság május végén kiadott értékelése szerint a felülvizsgált Nemzeti Energia- és Klímaterv (NEKT 2030) nem felel meg az elvárásoknak. Így az ebben kitűzött energiahatékonysági célok nem állítják klímasemlegességi pályára a gazdaságot, az épületek energetikai felújításának keretezése, pénzügyi forrásainak bemutatása hiányos, miközben az energiaigényes újraiparosítás aránytalan és indokolatlan előnyöket élvez: gyakorlatilag egy évtizedre felmentést kap a kibocsátáscsökkentés közterhei alól – szögezik le az MTVSZ szakértői.

„Az Alkotmánybíróság június 4-én hozott döntése a klímatörvényről szintén a 2030-as célokat kevesellte. A taláros testület szerint a törvény nem szabályozza megfelelően az éghajlatváltozás mérséklésének, az alkalmazkodásnak, valamint az ellenállóképesség növelésének eszközeit, ezért 2026 június végéig erősíteni kell. Az épületek, lakások energetikai felújítása mindhárom éghajlatvédelmi ághoz hozzájárul”

– idézi a szervezet Economxhoz eljuttatott közleménye Botár Alexát, az MTVSZ éghajlat és energia programigazgatóját.

Felújított 10 emeletes panelház Budapest 3. kerületében
Felújított 10 emeletes panelház Budapest 3. kerületében
Kép: MTI, Balaton József

Szakmai szervezetek szerint a szükséges/kívánt ütem évi 100–130 ezer lakóépület átfogó energetikai korszerűsítése lenne, ám a jelenleg futó lakásfelújítási programok többsége nem tartalmaz kifejezetten energetikai feltételeket – ez alól kivétel az Otthonfelújítási Program, ám az 2029-ig összesen mindössze 20 ezer családi ház helyreállítását teszi lehetővé.

Egy jó hőszigetelés és fűtés-hűtés korszerűsítés akár 50 százalékkal is csökkentheti a háztartás energiaköltségeit.

„Az épületenergetikai célok elérése érdekében minden lehetséges európai uniós, magyar állami és magánforrást mozgósítani kellene. Ehhez képest aggasztó, hogy az RRF-REPowerEU program keretében eredetileg lakossági energiahatékonysági célokra elkülönített, mintegy 200 milliárd forint európai uniós forrás sorsa egyre kétségesebb. Az Igazságos Átmenet Alap módosítás alatt álló tervezetéből a lakossági felújítások támogatása teljesen kikerülhet” – fogalmazott az MTVSZ programigazgatója.

Hosszú távon kiszámítható és átlátható támogatási rendszerre van szükség

A lakóépületek energetikai megújításának előmozdítása csak egy hosszú távon működő, kiszámítható és szakmailag megalapozott támogatási rendszerrel valósulhat meg. Az MTVSZ szerint olyan keretrendszerre van szükség, amely biztonságot nyújt a lakosságnak, kiszámíthatóságot a kivitelezőknek és stabilitást a pénzügyi szereplőknek. A rendszernek minden lakástípust érintenie kell, egyablakos ügyintézési lehetőség és megfelelő minőségbiztosítás működtetése mellett. A program része lehetne egy újratöltődő, visszatérülő pénzügyi alap, amely fenntartható módon biztosítja az energiahatékonysági beruházások forrásait, valamint egy olyan tanácsadói hálózat létrehozása, amely a tervezéstől a kivitelezésig kíséri, segíti a pályázókat.

„Az energiaátmenet akkor lehet méltányos, ha az energiaszegénységben élők sem maradnak ki a korszerűsítési programokból. Az átlagjövedelmű háztartásokat támogatás és kamatmentes hitel kombinációjával lehet elérni, míg az alacsony jövedelműek számára 90-95 százalékos támogatási intenzitást kell biztosítani”

– közöle Marton Miklós, a szervezet éghajlat- és energiaátmenet programfelelőse. A szakértő hozzátette: az energiaátmenet nemzetgazdasági érdek is, hiszen szakmai modellezés alapján 2030-ig a magyar GDP akár 8,8 százaléka is megtakarítható.