Elismerte a kistarcsai kórház, hogy hibát követett el azzal, hogy csaknem a haláláig nem tájékoztattak egy kétgyermekes anyát gyógyíthatatlan betegségéről, valamint arról, hogy a kezelések csupán a szenvedés enyhítésére szolgálnak – írja a Szabad Európa. A Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) jogvédő szervezet szerint ez az eset jól mutatja, hogy a magyar egészségügyben hiányzik az életvégi ellátás (hospice) tervezésének gyakorlata, amikor a beteg és hozzátartozói bevonásával határozzák meg a beteg életének méltó befejezését szolgáló kezeléseket és célokat.

A beteg nőnél 2016-ban emlődaganatot diagnosztizáltak, majd két év múlva csontvelő- és májáttétet, 2020 elején agyi áttétet is. Állapota 2020 őszétől már nem javult, egyre nagyobb fájdalmait a kórházban és a háziorvosnál egyre erősebb fájdalomcsillapítókkal enyhítették, de sem őt, sem családját nem tájékoztatták arról, hogy a kezelések célja már csak a tünetek enyhítése, és nem a gyógyítás.

Az orvosi dokumentációban is csak az utolsó napokban jelent meg, hogy végstádiumban van, és a kezelés a szenvedés enyhítésére irányul.

Kapcsolódó

A kórház nem közölte, hogy elérhető lett volna számukra a finanszírozott otthoni szakápolás és hospice ellátás, amit a háziorvos saját hatáskörben kellett volna elrendelni.

A beteg férje, aki az ápoláshoz sem kapott segítséget, a TASZ támogatásával pert indított a kórház és az elhunyt háziorvos ellen emberi méltóságot sértő tájékoztatási mulasztás miatt. A kórház a per előtt beleegyezett a keresetben követelt jelképes sérelemdíj kifizetésébe. A TASZ szerint ez az ügy rávilágít arra, hogy a magyar egészségügyben gyakran hiányzik az empatikus, kellő odafigyelést biztosító életvégi ellátás tervezése, ami nélkül a betegek és családjaik kiszolgáltatott helyzetbe kerülnek.