Tavaly a magyar munkavállalók összesen 26 millió napra igényeltek saját betegségük miatt táppénzellátást, ami 3 százalékos növekedést jelent az előző évhez képest, amikor 25,3 millió napra kértek táppénzt. Az emelkedés azt mutatja, hogy a munkaképtelenség idejére igényelt ellátás iránti kereslet nőtt, miközben a betegségek hatása a munkaerőpiacra továbbra is jelentős maradt, ez olvasható ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) tavalyi évet összegző egészségügyi adataiból.

Nagyjából évente négymillió munkavállalót érintenek a munkaalkalmassági orvosi vizsgálatok – erről Kirschner András, a Swiss Medical Services Kft. orvosigazgatója, aki a Vállalkozók Országos Szövetségében (VOSZ) az egészségügyi tagozat foglalkozás-egészségügyért felelős elnökségi tagja beszélt korábban.Az alkalmassági vizsgálatok során a munkavállalók hét százalékánál fedeznek fel addig ismeretlen egészségkárosodást. Példaként említette, hogy a súlyos és közepesen súlyos pszichiátriai megbetegedésben szenvedők aránya, az aktív munkavállalók között, 1,5-5 százalék közé tehető.

Tíz milliárddal többet hagytunk a patikákban

2024-ben a büdzséből 568 milliárd forinttal támogatták a közforgalmú gyógyszertárakban kiváltott gyógyszerkészítményeket, ami 8,9 százalékkal  meghaladta az előző évit.

Ezzel párhuzamosan a lakosság gyógyszerre fordított kiadásai kisebb mértékben változtak: míg 2023-ban a patikai költések összege 153 milliárd forint volt, 2024-ben ez az érték 163 milliárd forintra emelkedett, ami 6,5 százalékos növekedést jelentett.

A legtöbbet a tápcsatorna és anyagcsere betegségeire, a daganatos betegekre és a  szív- és érrendszeri megbetegedések kezelésére fordítják. A tb-támogatás mértéke a daganatellenes készítmények esetében a legjelentősebb, ezeknél a gyógyszereknél az éves finanszírozási arány átlagosan eléri a 99,6 százalékot.

Kapcsolódó

Így alakul jövőre a gyógyszerkassza>>>>>>>>

A többség jól érzi magát a bőrében

Tavaly a 16 éves és idősebb magyarok közel kétharmada elégedett volt az egészségi állapotával, közülük a férfiak csaknem 6 százalékponttal nagyobb arányban vélekedtek így, mint a nők.

Ugyanakkor a lakosság 36 százaléka valamilyen krónikus betegségről számolt be

– ez derül kis a statisztikai adatokból.

A nők 40 százaléka, a férfiak 33 százaléka küzdött valamilyen hosszan tartó egészségi problémával. Az egészségi állapot megítélése, a teljes felnőtt lakosság körében az évtized elején mutatkozó javulás után az elmúlt években hullámzott, ugyanakkor a 65 évesek és idősebbek vélekedése 2021 után számottevően, több mint 4 százalékponttal romlott, majd stagnált. 2024-ben minden korosztályban kismértékben 1 százalékponttal rosszabbnak ítélték meg a magyarok az egészségi állapotukat. Az Európai Unió (EU) országaiban a koronavírus-járvány után némileg csökkent, majd 2022 után lényegében nem változott (68 százalék körüli) azok aránya, akik nagyon jónak vagy jónak ítélték egészségüket. 

A nők betegesebbek, mint a férfiak, ez derül ki a statisztikai adatokból, majdnem minden korcsoportban többen küzdöttek egészségi problémával. Egyedül a 16–24 évesek között volt magasabb a beteg férfiak aránya csaknem 1 százalékponttal.

Gyermekbetegségek

Az iskola-egészségügyi vizsgálatok eredményei is elgondolkodtatók. A leggyakrabban előforduló mozgásszervi probléma a lúdtalp, amely az iskolások mintegy 30 százalékát érinti, és elsősorban a fiúknál jellemző. Az adatok alapján az látszik, hogy az elmúlt három tanév során emelkedő tendenciát figyelhető meg szinte minden évfolyamon.

Például a nyolcadikosok között ezer gyermek közül 304 volt lúdtalpas, két évvel korábban 297 gyermeknek volt statikai eredetű lábbetegsége. 

A látásproblémák közül a fénytörési hibák előfordulása is számottevő: a 12. évfolyamra minden harmadik-negyedik diák szemüveges. Ugyanebben a korcsoportban a tartási rendellenességek is állandó gondot jelentenek, a fiúk 16 százalékánál, míg a lányok 12 százalékánál diagnosztizálták tartásproblémát. A szemorvosok már egy ideje kongatják a vészharangot, arra hívták fel legutóbb a figyelmet, hogy manapság a fiatalok 60 százaléka már rövidlátó, míg 1960-ban csak 7 százalék volt szemüveges.

Sajnos az elhízás már tinédzser korban is jellemző, a fiúknál gyakoribb, 2,6 százalékponttal magasabb, mint a lányok esetében.

A legjobban a 12-dikesek elhízottak, a statisztika szerint ezer gyermekből 147 túlsúlyos, míg a másodikosok gyermekek között pedig ezer gyermekből 113.

Kép: Economx

A 25-30 közötti testtömegindex (BMI) már túlsúlyt jelent, a 30 feletti BMI pedig elhízást. Ha például egy 12 éves 164 centiméter magas lány, 70 kilogramm, az ő BMI-je 26, ez pedig már túlsúly problémákat jelez. A NETFIT-mérés adatai szerint ma minden negyedik gyermek túlsúlyos vagy elhízott, a fittségi teszteken rosszul teljesítenek a magyar diákok. 

Tavaly a 16 éves és idősebb korosztály hat százaléka vallotta magát súlyosan korlátozottnak, a férfiak öt és a nők hét százaléka. 

A korlátozottság azt jelenti, hogy az adatfelvétel során volt olyan hosszan fennálló egészségi problémája a válaszadónak, ami a mindennapi tevékenységeiben korlátozta, és ezeket a nehézségeket már fél éve tapasztalja. Az alacsonyabb iskolai végzettségűek gyakrabban számoltak be súlyos korlátozottságról, míg a felsőfokú végzettséggel rendelkezőknél ez az arány 2-3 százalék között volt mindkét nemre vonatkozóan, írja a KSH.