Eljött az év vége, de sajnos nincs jó hírünk a műtéti beavatkozásra várakozók betegek számára. A legfrissebb decemberi adatok szerint tovább nőtt azoknak a betegeknek a száma, akik a kórházak műtőinek az ajtajában állnak sorba azért, hogy csípő- vagy térdprotézist kapjanak, esetleg a szürkehályogtól megszabadítsák őket. 

Amíg 2025 év elején erre a három beavatkozásra 27 270-en vártak, decemberre 32 375-re nőtt a betegszám a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) nyilvánosan elérhető adatai szerint. 

De nézzük részletesen a decemberi adatokat!

  • Csípőprotézisre több mint 9100 beteg vár, januárban 7600 beteg volt a csípőprotézis várólistán;
  • Térdprotézisre majdnem 18 ezren várnak az év utolsó hónapjában, januárban 14,2 ezer beteg állt sorba térdprotézisért;
  • Szürkehályog-műtétre várók esetében van a legkisebb változás, most 5200-an várnak szemműtétre, januárban pedig 5450-en voltak, akiket előjegyeztek a műtétre;

Már 2030-ra is vannak előjegyzett betegek

A leghosszabb várólisták főként ortopédiai és bizonyos urológiai, illetve nőgyógyászati beavatkozásoknál vannak; ezekre a műtétekre várnak országosan a legtöbben, és a várakozási idők is hosszabbak a többi, gyorsabb ellátást igénylő beavatkozáshoz képest. 

Térdprotézis esetében van olyan beteg, aki 2025. december 10-én kapott 2030. augusztusára időpontot a Komárom-Esztergom vármegyei kórházba. Zalában jobbak a műtéti kilátások van, aki a fájós térdével már 2027-ben sorra kerülhet. 

A Policy Solutions által publikált kutatás adatai szerint a magyarok, az egészségügy legsúlyosabb problémái közé a hosszú várólistákat és az egészségügyi szakemberek hiányát jelölték meg. A hosszú várólisták a megkérdezettek 43 százaléka szerint, a kevés egészségügyi dolgozó 37 százalék szerint, illetve a jó egészségügyi szakemberek hiánya is 31 százalék szerint problémát jelent az egészségügyben. Számos válaszadó sorolta a legsúlyosabb gondok közé a kórházak rossz állapotát, az egészségügyi ügyintézés körülményességét és az egészségügyi dolgozók túlterheltségét  és a diagnosztikai eszközök hiányát is.

Na, de térjünk vissza a várólistákhoz. A NEAK adatait kutatva az látszik, hogy csípőprotézis-műtétre december 8-án a Semmelweis Egyetemen 2027. januárjára adtak műtéti időpontot. A Bács-Kiskun vármegyei Oktatókórházban pedig alig néhány napot kell csupán várnia annak a betegnek, aki decemberben került fel a várólistára és még karácsony előtt meg is műtik.

A szürkehályog-műtéteknél rövidebbek a sorok, mivel ezeket a műtéteket általában egynapos ellátásban végzik a kórházak. A kiskunhalasi kórházban átlagosan 202 napig kell türelmesnek lenni a betegeknek, van olyan panaszos, aki 2026. augusztusára van előjegyezve műtétre. Utóbbi kórházban a medián várakozási idő 202 nap az elmúlt hat hónap adatai szerint. A Heves vármegyei Markhot Ferenc kórház már jövő év szeptemberére jegyzi elő a betegeket, itt 208 nap a medián várakozási idő. Nagykanizsán pedig 2027. márciusára van előjegyezve valaki, a Kanizsai Dorottya Kórházban 257 nap a medián várakozási idő.

Pedig van pénz...

A várólisták csökkentésére dedikáltan évente ötmilliárd forint áll rendelkezésre az E-alapban, de ezt az összeget az egészségügy rendre nem használja fel, 2024-ben is kétmilliárd forint ragadt benn.

Kapcsolódó

Magyarországon a térd- és csípőprotézis műtétekre, valamint a szürkehályog-eltávolításra vonatkozó várólisták az Eurostat uniós összehasonlításában a középmezőnyben helyezkednek el, de a NEAK adatai szerint országosan jelentős nyomás nehezedik rájuk, különösen a pandémia utáni betegfelhalmozódás miatt.

​Magyarországon egyébként a térd- és csípőprotézis műtétekre, valamint a szürkehályog-eltávolításra vonatkozó várólisták az Eurostat uniós összehasonlításában a középmezőnyben helyezkednek el.

A hosszú műtéti várólista, a járóbeteg-ellátásban a hosszú várakozási idő, és az orvoshiány, ami miatt elégedetlenek a betegek az állami egészségügyi ellátással. 2018-ban még csak a kommentek 36 százalékában szólt erről, a pandémia alatt tovább emelkedett az elégedetlenek aránya, de a helyzet 2022-re és 2023-ra sem javult – mondta Ónodi-Szűcs Zoltán, a Debreceni Egyetem kancellár-helyettese, volt egészségügyi államtitkár a Magyar Egészségügyi Menedzsment Társaság konferenciáján. 

A magyar betegek inkább fizetnek az ellátásért, csak kerüljenek hamarabb sorra. Úgy fogalmazott Ónodi-Szűcs Zoltán, hogy a paraszolvencia idején az orvos abban volt érdekelt, hogy a beteget „bevigye” a kórházba, a hálapénz kivezetés után pedig abban vált érdekeltté az orvos, hogy a beteget „kivigye” a magánrendelőbe.