Az elmúlt napokban jelentős visszhangot váltott ki, hogy az Alibaba B2B-platformján a magyarországi megrendelések esetében egy külön, 4,5 százalékos „Hungary surcharge” – azaz Magyarország-pótdíj – jelent meg a fizetési folyamat során. (Az Alibaba.com a cégcsoport B2B üzletága – itt többnyire a vállalatok közötti kereskedelem zajlik –, nem összekeverendő az AliExpress nevű piacterükkel, mely inkább kiskereskedelmi (B2C) platform.) A tétel a számlán külön sorban szerepel, és minden Magyarországra irányuló rendelés teljes nettó értékére számítják fel, ami a gyakorlatban érdemi többletköltséget jelent a hazai vállalkozások számára.

A díj azért keltett feltűnést, mert nem általános tranzakciós költségről, nem szállítási felárról és nem vám- vagy áfafizetési kötelezettségről van szó, hanem kifejezetten ország-specifikus tételként jelenik meg. A platform kommunikációja szerint a lépés a magyar szabályozási környezethez való alkalmazkodással és megfelelési kötelezettségekkel függ össze, ugyanakkor a magyar hatóságok jelezték: nincs tudomásuk olyan kormányzati megállapodásról, amely indokolná egy ilyen külön díj bevezetését.

Az ügy különösen azért érzékeny, mert

az Alibaba eddig nem alkalmazott nyilvánosan ismert, kizárólag egyetlen országra szabott pótdíjat ebben a formában.

A mostani intézkedés így nemcsak a magyar importőröket és kkv-kat érinti közvetlenül, hanem tágabb kérdéseket is felvet az online piacterek díjszabási gyakorlatáról, az átláthatóságról és az állami szabályozásra adott vállalati reakciókról.

Kilátás az Alibaba Group regionális központjának (HQ) egyik irodaházára a kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartomány Nanking (Nanjing) városában, 2025. november 25-én
Kilátás az Alibaba Group regionális központjának (HQ) egyik irodaházára a kelet-kínai Csiangszu (Jiangsu) tartomány Nanking (Nanjing) városában, 2025. november 25-én
Kép: Getty Images / Feature China / Future Publishing, Fang Dongxu

Félreértésről beszél az Alibaba

Megkerestük a kínai cégcsoportot, hogy más országok esetében is alkalmaznak-e jelenleg ország-specifikus pótdíjat vagy felárat; illetve arról is érdeklődtünk, hogy mi volt a konkrét oka a „Hungary surcharge” bevezetésének, azt pontosan milyen magyarországi szabályozási, adózási vagy adminisztratív változás indokolta – érdemi választ nem kaptunk.

„Az Alibaba.com elkötelezett amellett, hogy maradéktalanul megfeleljen minden vonatkozó magyar jogszabálynak és előírásnak, és rendszeresen felülvizsgálja megfelelési keretrendszerét” – kezdte patikamérlegen kimért válaszát a kínai óriás. Viszont közölte azt is, hogy 

belső vizsgálatot indított, és a magyar hatóságokkal kíván egyeztetni az általuk „esetleges félreértésként” emlegetett helyzet tisztázása érdekében.

Érdeklődtünk arról is, hogy egyeztettek-e a magyar kormányzattal, hatóságokkal vagy bármely állami szervvel a díj bevezetése előtt; illetve volt-e bármilyen hivatalos megállapodás, konzultáció vagy írásos állásfoglalás a magyar fél részéről. Az Alibaba ugyan nem, de a kormány az elmúlt napokban érdemben már válaszolt erre: nem voltak ilyen egyeztetések.

Az Alibaba.com, azaz az Alibaba Group B2B üzletága végül leszögezte, hogy

nagy jelentőséget tulajdonítanak hosszú távú jelenlétüknek a magyar piacon, és elkötelezettek amellett, hogy a helyi gazdaságot átlátható és jogkövető módon szolgálják ki.

Lapunk megvizsgálta azt is, hogy a nemzetközi e-kereskedelmi gyakorlatban találni-e hasonló, kifejezetten egyetlen országra szabott pótdíjat. Bár a határokon átnyúló kereskedelemben bevett gyakorlat az importáfa, a vám, illetve a vámkezelési vagy logisztikai felárak felszámítása, ezek jellemzően jogszabályból eredő, állami terhek vagy szállítási költségek. Olyan, az egyes platformok által külön tételként megjelenített, kifejezetten egy országra célzott pótdíjra azonban – a jelenlegi nyilvános díjszabások és kereskedelmi feltételek alapján – nem találtunk széles körben alkalmazott példát.

A GVH már vizsgálódik

A napokban Gazdasági Versenyhivatal (GVH) azt közölte az Economx érdeklődésére, hogy vizsgálja az Alibaba magyarországi vásárlásokkal kapcsolatos tájékoztatási gyakorlatát: „a GVH célja minden esetben az, hogy megvédje a magyar embereket és vállalkozásokat a megtévesztő kereskedelmi vagy üzleti kommunikációktól”.

Korábban a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) is megszólalt: a híresztelésekkel ellentétben a magyar kormány és az Alibaba között nem jött létre semmilyen megállapodás, amely bármilyen formában felhatalmazást adna „Magyarország-pótdíj” felszámítására, beszedésére, vagy annak állami teherként való feltüntetésére. 

Kapcsolódó