Janus-arcú lett a 2015-ös államháztartási hiány: decemberben jelentősen 247 milliárd forinttal nőtt, így év végére elérte az 1218 milliárd forintot - jelentette be Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter. (Az ezermilliárdot jóval felülmúló érték mind korábbi szakértői várakozást felülmúlt.)

A december rendre többlettel zár - ám a kormány láthatóan az év utolsó hónapjában is folytatta/erőltette az uniós támogatások kifizetését, miközben Brüsszel azokat nem fizette még ki. Varga szerint az unió még mintegy 600 milliárd forintnyi támogatás átutalással adós. (Ezzel szemben az adóbevételek mintegy 500 milliárd forinttal lettek magasabbak).

A pénzforgalmi hiányt a kormány már korábban "elengedte," hisz eredetileg 892,4 milliárd forint lehetett volna a hiány, ezzel szemben lett a deficit 1218 milliárd forint. Ráadásul 2015 utolsó napjaiban olyan több tízmilliárdos döntések kifizetésekről döntöttek, mint az Eximbank Zrt. feltőkésítése. A költségvetés pénzforgalmi hiánya már novemberben meghaladta az egész évre tervezettet; akkor az NGM adatai szerint a hiány 970,7 milliárd forintnál járt, az egész évre tervezett összeg 108,8 százaléka.

A kormány láthatóan feladta a hatályos költségvetési törvény teljesítését és abból a megfontolásból, hogy az uniós elszámolások miatt fontos eredményszemléletű (ESA) deficit jól alakul: ugyanis a később várhatóan megérkező mintegy 600 milliárd forintos uniós támogatás eredményszemléletben a 2015-ös bevételeket növeli - bármikor érkezzenek is azok meg.

Kockázatot jelent azonban, ha az ominózus 600 milliárd forint egy része soha nem érkezik meg az EU-tól. Ebben az esetben - akár évek múlva - a "leírandó" uniós támogatás a 2015-ös ESA-hiányt terheli, utólag rontva le a szép számokat. Az utólagos sokkok egyik erős példája volt a 2011-es deficit, amikor a magán-nyugdíjpénztári pénzek (ezek értéke a GDP 10 százalékára rúgott) ESA-módszertan szerint elszámolása időközben változott, így a nagy egyszeri többletből jókora mínuszba váltott az áht éves egyenlege.

Így a 2015. tavaszi konvergenciaprogramban vállalt 2,4 százalékkal szemben a GDP 2 százaléka lehet a hiány 2015-ben - mondta Varga Mihály. (A pontos szám tavasszal derül ki.)

A nemzetgazdasági miniszter azt is elárulta, hogy az előzetes számításaik szerint az államadósság mértéke a GDP 76 százalékára csökkenhetett az év végén, az eredetileg tervezett 76,2 százalékkal szemben. Igaz, az adósságcsökkenés így is szerény lett, hisz 2,8-2,9 százalékos GDP-növekedés mellett a GDP 0,2-0,3 százalékával csökkent az adósságmutató.

Kattintson a nagyobb méretért!

Nehéz, de sikeres évnek nevezte 2015-öt Varga: a tervezet 2,5 százaléknál vélhetően gyorsabban, 2,8-2,9 százalékkal nőtt a magyar gazdaság - mondta a miniszter. (Igaz év közben még 3 százalék feletti ütemre számított - a szerk.) Értékelése szerint a növekedés kiegyensúlyozottabb lett, nagyobb szerepet játszik benne a belső fogyasztás. Az ország megítélése is javult - ez tükrözik a hitelminősítők döntései -, bár a várt felminősítés elmaradt, de a kilátások pozitívak - sorolta a tárcavezető.

A devizahitelek "kitelése" a magyar gazdaság sikerei közé sorolhatóak - ráadásul az időzítés is rendkívül szerencsés volt: a szükséges döntések még 2014 novemberében megszülettek - a svájci jegybank 2015. januári frankerősítő döntése előtt. Varga Mihály elárulta: a 2017-es költségvetés tervezetét már tavasszal benyújtják a parlamentnek, a tavalyi évhez hasonlóan. Véleménye szerint a magyar gazdaság egyre stabilabb és kiszámíthatóbb pályán van - így van lehetőség a korai költségvetés készítésre.