A cikk szerzője, Paul Lendvai szerint az Asselborn-nyilatkozat általános elutasítása megmutatta, hogy Orbán Viktor egyúttal kitört a 2012-13-ban tapasztalt nemzetközi elszigeteltségéből is. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter múlt héten úgy nyilatkozott, hogy ideiglenesen vagy végleg ki kell zárni Magyarországot az Európai Unióból.

A szerző megjegyzi, hogy Magyarország elzárkózásával Orbán a többségi lakossági támogatást is megszerezte. Lendvai megállapítása szerint Orbán Viktor és Jaroslaw Kaczynski, a lengyel kormányzó konzervatív Jog és Igazságosság (PiS) elnöke sikeres sírásói a "nyugat gazdasági csodáját és stabilitását megteremtő" liberális demokráciának.

Orbán sikeresen lebonyolított minapi látogatásai a "frontállam" Bulgáriában és Szerbiában, valamint az az udvarlás, amelyben Párizstól Bécsig jobboldali szélsőséges pártok részesítik, a nemzeti populisták Moszkva által is örömmel fogadott előretörését jelzik - véli Lendvai.

Milos Zeman cseh köztársasági elnöknek azt a felvetését, amely miszerint Ausztriának csatlakoznia kellene a visegrádi országok csoportjához, Lendvai "a vigasztalan múltba való időutazásnak" nevezi. Úgy véli, hogy ha eltekintünk az ENSZ és az EU általi bírálatoktól, amelyek elsősorban Magyarországot és Lengyelországot érintik és a jogállamiság, valamint a szabadságjogok korlátozására vonatkoznak, a gazdasági tények akkor is a felvetés ellen szólnak.

Felidézte a Magyar Nemzeti Bank "korrupciós botrány miatt támadott" elnöke, Matolcsy György által "realisztikusnak" nevezett célt is, amely szerint Magyarország 25 éven belül utolérhetné Ausztriát. A cikkíró ezzel összefüggésben megjegyzi, hogy a magyar gazdaságnak ehhez 5,4 százalékos éves gazdasági növekedést kellene produkálnia.

Lendvai szerint a magyar gazdaság fényét csakis a Brüsszeltől évente kapott milliárdos átutalásokkal lehet fenntartani. Így aztán nem is csoda, hogy 400 ezer magyar fiatal Németországban, Ausztriában, Nagy-Britanniában vagy más uniós országokban keres és talál állást.