Magyarország kifejezetten pozitív visszajelzéseket kapott a 2011. első félévi soros elnökségéről, abban az időszakban számos fontos kezdeményezés indult el az EU-ban, továbbá a magyar diplomaták teljesítményét is elismerés övezte - érvelt a politikus.

Még nem fordult elő, hogy valamely tagország kiesett volna az elnökségi sorból, így jelenleg két lehetőség is elképzelhető: vagy valamely tagország vállalja a pozíciót, vagy minden soron következő ország fél évvel előrébb kerül, azonban az eddigi információk alapján az érintettek nem állnak készen erre, vagy nem szeretnék ezt a lépést megtenni.

Az elnökség átvételének első feltétele, hogy a britek hivatalosan is bejelentsék, nem vállalják az elnökséget. A hivatalos procedúra elindulását követően pedig tanácsi döntés szükséges, tehát a tagállamok döntenek majd a kérdésről.

Az uniós elnökséget ellátó ország biztosítja a tagországok kormányainak küldötteit tömörítő döntéshozó szerv, a Tanács képviseletét. Az elnöklő országnak szoros koordinációt kell folytatnia tevékenységéről az Európai Bizottsággal, az Európai Parlamenttel, a tagországok állam- és kormányfőit tömörítő Európai Tanács elnökével, valamint az unió kül- és biztonságpolitikáért felelős főképviselőjével is.