„Brüsszelben senki sem hallja meg a visításodat” – mondja Kasper Juul spin doctor a Borgen című dán politikai sorozatban. A Netflixen itthon is elérhető széria pontosan azt a cinikus logikát mutatja meg, amit sok politikus a saját bőrén tapasztal meg: Brüsszel gyakran az a hely, ahová azokat küldik, akiktől otthon elegánsan meg akarnak szabadulni.
Mások viszont épp itt kapnak esélyt arra, hogy rangon és tapasztalaton túlmutató, presztízsállást csípjenek meg az uniós gépezetben.
Brüsszelben sok olyan állás van, amely kívülről jól fizetett, kényelmes és kellemes szabadidő eltöltésnek tűnik. De léteznek olyan pozíciók is, ahol nem lehet évekig lébecolni a bürokrácia mögé bújva. A Politico friss összeállítása szerint ezek azok a munkák, ahol minden mondatnak súlya van, minden rosszul megválasztott félmondatból diplomáciai botrány lehet.
Habár az Európai Unió döntéshozatala kívülről gyakran lassúnak és bürokratikusnak látszik, belülről viszont inkább egy folyamatos válságkezelésre emlékeztet. A nyomás az elmúlt években minden eddiginél nagyobb lett, különösen azóta, hogy Ukrajna ügye, Oroszország szerepe és a nyugat-balkáni bővítés egyszerre van az asztalon.
Ebben a feszült közegben értelemszerűen az uniós bővítés kezelése az egyik legkényesebb terület.
A folyamatért formálisan Maros Šefčovič felel, a valódi alkuk és konfliktusok azonban jóval lejjebb, a tagállamok állandó képviseleteinek szintjén dőlnek el.
Itt kerül képbe Ódor Bálint, Magyarország állandó EU-képviselője, akit jelenleg az egyik legnehezebb terepen dolgozó brüsszeli szereplőként említ a lap. Nem egyszerűen diplomatáról van szó: ő az, aki ott ül az asztalnál, amikor a magyar vétók, az ukrán csatlakozás és az uniós politikai türelmetlenség egy pontban találkozik.
Egyszerre kell képviselni egy olyan tagállamot, amely rendszeresen szembemegy a többséggel, miközben konszenzust és közvetítést várnának el tőle Brüsszelben.
Egy uniós forrás egyenesen úgy fogalmazott: „a magyar nagykövet elefánt a szobában”, utalva Magyarország Kremlhez fűződő szoros kapcsolataira
A Politico listája szerint hasonló nyomás alatt dolgoznak azok is, akik az uniós külpolitikát próbálják egyben tartani az ukrajnai háború árnyékában, vagy akik az állam- és kormányfőket igyekeznek kordában tartani egy-egy csúcstalálkozón.
A lista egyik legismertebb neve Mark Rutte, aki NATO-főtitkárként ma az európai biztonság egyik kulcsfigurája. Ukrajna támogatása, Oroszország feltartóztatása, az Egyesült Államok és Európa viszonyának egyben tartása egyszerre nehezedik rá. Bár formálisan nem EU-s tisztség, Brüsszelben senki nem kezeli külön világnak a NATO-t és az Uniót: a politikai döntések folyamatosan átfedik egymást.
A másik, kevésbé látványos, de annál veszélyesebb poszt a Bizottság szóvivőié. Paula Pinho az, akinek minden nap úgy kell megszólalnia, hogy közben huszonhét tagállam politikai érdekeit próbálja egy mondatba sűríteni. Jogállamiság, pénzek befagyasztása, Magyarország – ezek mind olyan témák, ahol egy rosszul megválasztott szó hetekre tematizálhatja az európai sajtót.
Brüsszel jegeli a magyar ügyeket a választásokig – ez most nagyon rossz hír Orbán Viktoréknak
Nem akar muníciót adni a miniszterelnöknek az európai Bizottság – inkább leállítja a döntéseket. A kivárás azonban pénzbe kerül: uniós források vesznek el végleg, kamatcsökkentés nem jön, az ipar pedig továbbra is gyenge. >>>A külpolitika frontján Kaja Kallas neve kerül elő. Az ukrajnai háború óta az EU külpolitikai egysége folyamatos nyomás alatt áll, és a tagállami különutak egyre látványosabbak. A brüsszeli lap szerint ez ma az egyik legnehezebb szerep Európában: minden döntés mögött ott a kérdés, hogy meddig bírja együtt az Unió, és hol szakad el a cérna.
Ha egy uniós ügy különösen kényes, előkerül a Moszkvában képzett szlovák biztos, akit Brüsszelben csak „Mr. Fix It”-ként, azaz megoldó emberként emlegetnek.
Maroš Šefčovič korábbi szlovák kommunista párttag, 2009 októbere óta ül a Bizottságban – ezzel ő a jelenlegi testület legrégebb óta hivatalban lévő biztosa. Túlélt már mindent: szolgált José Manuel Barroso, Jean-Claude Juncker és Ursula von der Leyen alatt is.
Brexit, Európai Zöld Megállapodás, új Trump-korszak: Šefčovič jön, és intézi.
De a szerepe ennél is több. Amikor von der Leyen nem akart személyesen elmenni Strasbourgba arra az európai parlamenti vitára, amely akár a leváltásáról is szólhatott volna (és ezzel együtt Šefčovič sorsáról is), helyette őt küldte maga helyett.