Brüsszel jegeli a magyar ügyeket a választásokig – ez most nagyon rossz hír Orbán Viktoréknak

Az Európai Bizottság a magyarországi parlamenti választásokig gyakorlatilag leállította a Magyarországgal kapcsolatos eljárásokban a döntéshozatalt – értesült még a hét elején az Euronews több, a folyamatra rálátó uniós forrásból. A lépés oka prózai:

Brüsszel nem akarja, hogy a vizsgálatok folytatása muníciót adjon Orbán Viktor EU-ellenes kampányának.

A hírügynokségnek nyilatkozók szerint „a magyar dossziékkal a frontvonalak állnak, jelenleg semmi sem történik”, a Bizottság pedig áprilisig kivár, miközben szorosan figyeli a közvélemény-kutatásokat.

A beszámoló szerint több, Magyarországot érintő eljárásról és döntésről is szó van, amelyek esetében a Bizottság inkább nem akar lépni a kampányidőszakban – se pro, se kontra.

Ide tartozik:

• több folyamatban lévő kötelezettségszegési eljárás,
• a Budapest Pride betiltásával kapcsolatos jogi értékelés,
• a magyar érintettségű kémkedési vádakkal összefüggő belső vizsgálat,
• valamint pénzügyi döntések, köztük az RRF-források átcsoportosításának jóváhagyása.

A források szerint a Bizottság attól tart, hogy bármilyen lépés közvetlen politikai beavatkozásként jelenne meg a magyar választási kampányban, és erősítené a kormány Brüsszel-ellenes narratíváját.

Pénz, pénz, pénzecske

A kivárásnak közvetlen pénzügyi vonzata is van. Magyarország tavaly decemberben kérte, hogy az uniós Helyreállítási és Rezilienciaépítési Eszköz (RRF) mintegy 4 milliárd eurós keretét a Magyar Fejlesztési Bank alá csoportosíthassa át. Bár technikailag ezzel elkerülhető lett volna a források elvesztése, a Bizottság nem akar döntést hozni az áprilisi választások előtt.

Mindeközben az EU a jogállamisági aggályok miatt továbbra is befagyasztva tartja a Magyarországnak szánt források jelentős részét, mindezt úgy, hogy több mint egymilliárd eurónak végleg búcsút inthetünk, miután egyes határidők 2025 végén lejártak.

Ugyanakkor nem minden uniós pénzcsap zárt el teljesen. Az Európai Bizottság jóváhagyta a SAFE (Security Action for Europe) védelmi program első körét, amely kedvezményes hitelekkel támogatja a tagállamok hadiipari és védelmi beruházásait. Nyolc ország – köztük Románia, Spanyolország és Belgium – már biztosan hozzájut a forrásokhoz a haderejük modernizálására.

A SAFE-programra összesen 19 tagállam nyújtott be igényt, ám nagyon úgy tűnik, hogy egyedül Magyarország izgulhat: egyelőre nem szerepel a jóváhagyott országok között. Több európai parlamenti képviselő azt sürgeti, hogy szigorú biztosítékokhoz kössék a magyar kormánynak szánt kifizetéseket. Attól tartanak ugyanis, hogy

a választások előtt érkező pénzt Orbán Viktor felhasználhatja a kampányában.

Amennyiben az Európai Unió Tanácsa végül rábólint a magyar részvételre, az első védelmi kifizetésekre már az idei év első negyedévében sor kerülhet, közvetlenül a parlamenti választások előtt. Ennek a forgatókönyvnek nem mindenki örülne Brüsszelben:

– mondta egyikük, mondván, hogy a SAFE-források időzítése muníciót adhat és kampánytémává válhat Magyarországon, különösen úgy, hogy a program nem tartozik a jogállamisági feltételekhez kötött uniós pénzek közé.

Kamat és ipar: várat magára a csodafegyver

A brüsszeli kivárás egy olyan időszakban történik, amikor monetáris és reálgazdasági oldalon sincs enyhülés. A héten publikált inflációs jelentést górcső alá vevő elemzésében az ING is arra jutott, hogy

a friss adatok alapján nem valószínű az MNB gyors kamatcsökkentése.

Megjegyzik, hogy a folyamatosan mérséklődő havi inflációs ráta ellenére az alapvető trendek még nem egyértelműen kedvezőek. Ez jól látszik a maginflációs mutatóban, amely bár csökkent, a 3,8 százalék továbbra sincs összhangban a jegybank árstabilitási céljával. Előretekintve, az inflációs ráta a következő hónapokban a bázishatások miatt tovább csökkenhet. Az előző hónapokhoz képest azonban megnőtt a szolgáltatások és a tartós fogyasztási cikkek áremelkedésének kockázata. A januári rendkívül hideg időjárás a háztartási energiaárakra is kedvezőtlenül hathat, jelentősen felhajthatja azokat.

Varga Mihály nemrégiben tett kijelentésének fényében, miszerint az MNB a decemberi inflációs adatokat, különösen a szolgáltatási inflációt fogja prioritásként kezelni, nagyon valószínűtlen, hogy januárban kamatcsökkentésre kerül sor. A február pedig majd rövidesen kiderül,

ám az borítékolható, hogy a választások előtt nem szívesen sokkolnák a piacot és persze a közvéleményt egy alapos forintgyengüléssel. 

A másik, szintén ezen a héten megjelent adat sem túl szívderítő – mi több, borzasztó: a magyar ipar novemberi teljesítménye súlyosan elmaradt a várakozásoktól. 

AZ ING elemzése rámutat: bár az előző két hónapban havi növekedés volt tapasztalható, és a BMW új ipari kapacitásának bevezetése reményeket keltett, ez végül nem valósult meg. Az ipari teljesítmény novemberben havi szinten 2 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor az éves összevetésű index 5,4 százalékkal csökkent. Egy fecske pedig láthatólag nem csinál nyarat: a debreceni BMW-gyárban a termelés megkezdése ellenére ez még biztosan nem érte el azt a szintet, amely hatással lenne az ágazat mutatóira.

Bár Európa-szerte pozitív jelek mutatkoznak arra, hogy az ipari teljesítmény ciklikus fellendülése megkezdődött, időbe telik, amíg ez a magyar ipari vállalatok könyveiben is tükröződik, és tényleges teljesítményjavulást eredményez. Összességében a helyi, exportra termelő ipari vállalatok rövid távú kilátásai továbbra is borúsak és bizonytalanok, a ciklikus fellendülés még várat magára Magyarországon.

A piacok kivárnak, Brüsszel kivár

A választásokig jegelt brüsszeli döntések, a magas kamatkörnyezet és a gyenge ipari adatok tehát egymást erősítik. Ebben a helyzetben Varga Mihály és Nagy Márton mozgástere is korlátozott: az EU-val kapcsolatos pénzügyi döntések csúsznak, a monetáris politika képtelen most lazítani, a reálgazdaság pedig nem biztosít erős növekedési alapot. Ami a kormánynak bizonyára rossz hír: a bizonytalanság az áprilisi választásokig egészen biztosan velünk marad és nem látszik a kapaszkodó a gyors javuláshoz.